Fókuszban a revíziós külpolitika

2009. január 19. hétfő 19:59

Mint ismeretes, Magyarország külpolitikája a két világháború között elsősorban - bár nem kizárólag -, a trianoni határok revíziójára, vagyis az ország területének teljes vagy részleges helyreállítására irányult. A témát érintő számos részletről Rab Virág, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének adjunktusa számol be a Dominikánus Házban, kedden 18 órától.

A Pécsi Kulturális Központ „MÚLTIDŐben" című történelmi előadássorozata a magyarság legnagyobb modernkori tragédiáját, a trianoni traumát követő igen érzékeny és szerteágazó történeti-politikai időszak bemutatására vállalkozik a főként gazdasági kérdésekkel foglalkozó kutató történész közreműködésével.

Az előadáson a Monarchiából való kiválásról, az első világháborút követő román megszállásról, a nemzetiségi mozgalmakról, valamint természetesen magáról a területvesztésről is szó esik elöljáróban. Az ezt követő külpolitikai, majd később háborús eszközökkel folytatott - négy lépcsőben végrehajtott - sikeres revízió volt az, ami végső soron a II. világháborúban tartotta az országot - foglalta össze Rab Virág.

- Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy a trianoni kérdést hideg fejjel, a tények maximális ismertében kezeljük - fejtette ki a Pécsi Újság.hu-nak az est előadója. Újdonság lehet a revíziós politikával kapcsolatban a szakirodalomban máig hangoztatott „Mindent vissza" elve, amelyet mára meghaladottnak vagy legalábbis jóval árnyaltabbnak gondol az előadást tartó kutatónő.

Rab Virág a területvesztés hosszú távú következményeivel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a XXI. században hazánk legfontosabb külpolitikai feladatainak egyike a határon túli magyarok ügyének támogatása. Ehhez azonban tudatosítani kell Trianon véglegességét, amihez az ehhez hasonló ismeretterjesztő előadások nagymértékben hozzá tudnak járulni - fűzte hozzá.

Képünkön: Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója (háttal) Erdélyben, 1941-ben a II. bécsi döntést követően.