A pécsi LMP fenntartással fogadja a "zöld főváros"-projektet

Közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz az LMP pécsi szervezete, amely az alábbiakban olvasható.

"Pécs, a "zöld főváros" - nagy aktivitású radioaktív hulladékok szomszédságában?

Ötszáz euró, ennyi az éves tagdíja a "Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa" nevű nemzetközi szervezetnek, amelybe Páva Zsolt polgármester előterjesztése alapján Pécs bejelentkezett, azzal a szándékkal, hogy miután már volt "Európa kulturális fővárosa", lehessen egyszer Európa "Zöld fővárosa" is.

Polgármesterünk a Dalkia francia multi képviselőivel egyetértésben "fenntarthatóvá" és "zölddé" nyilvánította Pécs biomasszára alapozott távfűtését. Miközben a tűzifa nagyüzemi égetése tovább folyik, évi negyedmillió tonna szalmát égetnek el. Aligha véletlen, hogy ilyen nagy biomasszaégető egységeket Nyugat-Európában sehol sem engedélyeznek, hiszen hátrányosan érinthetik a mezőgazdaságot, az erdőket, a helyi, változatos termelést.

Városunk fejlesztési koncepciója a közelmúltban elkészült. Ennek kulcsszava a fenntarthatóság. A koncepció - igen helyesen - a városban a munkahelyteremtést tekinti a legfontosabb feladatnak. Ennek alapját sok tekintetben a környezetipar (energiahatékonysági technológiák, magas hozzáadott értéket képviselő iparágak telepítése, ilyen jellegű összeszerelő üzemek, megújuló energiatechnológiák), a klinikai szférára alapozott "egészségipar", a felsőoktatás még vonzóbbá tétele, a kultúra és szolgáltatások jelentik. A koncepció tehát ezekre az irányokra is alapozza a hiányzó pécsi munkahelyek megteremtését.

Mindeközben "Magyar Urán Zrt." néven állami uránbányászati konzorcium alakult, mely - a beruházást elindító döntések esetén - a régi bányánál kétszer több ércet bányászna ki Pécs alól, várhatóan a korábbi dolgozói létszám tizedét sem foglalkoztatva. És ami a friss sajtóhírek alapján is egyre aktuálisabb: a nagy aktivitású nukleáris hulladékok, és a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges elhelyezésének kérdése kapcsán újraindultak a kutatások a Pécstől néhány kilométerre fekvő Boda térségében. Amennyiben ez a létesítmény megvalósul a szomszédunkban, az elhelyezés folyamata legalább 100 éves nagyságrendű lehet.

Ezekre lesz pénz, hiszen csak a paksi hitel fejenként hétszázezer forint „devizahitelt" jelent minden magyar polgárnak, csecsemőtől aggastyánig. Ugyanakkor szöges ellentétben állnak az elfogadott városfejlesztési koncepcióval. Gyakorlati szándékot tehát nem látunk a "fenntartható" Pécs megvalósítására. A pécsi és baranyai parlamenti képviselők ezekben az ügyekben nem szólalnak meg, nem vesznek részt vitákban, nem képviselték azt sem, amit saját politikustársaik a városban elfogadtak. Csak az "igen" gombot nyomogatták.

Ezért elvárjuk a Pécsért, gyermekeink jövőjéért felelősséget érző (és helyben létező) politikai erőktől, szervezetektől, hogy haladéktalanul nyilatkozzanak:

Mi az álláspontjuk a Bodára tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló létesítésének kérdéséről, és ezen álláspontjukat eddig milyen formában fejezték ki?

Hajlandóak-e a városfejlesztési koncepciót tevőlegesen, az országos politikában is képviselni, megvédeni?

Támogatnák-e azt, hogy Pécs közgyűlési határozatokkal, a saját jogán készítsen hatástanulmányokat, megalapozott gazdasági számításokat, hogy ezek alapján a pécsiek teljes körű tájékoztatása megvalósulhasson?

Reméljük, hogy a városvezetés a "fenntarthatóság" megvalósítását nem kívánja letudni 500 euróval...

dr. Kóbor József és dr. Keresztes László Lóránt,
pécsi önkormányzati képviselők (LMP)"