Szombati lapszemle: Gyurcsány ellen a szocialisták

Egyetlen szocialista platform sem támogatja - a sajátján kívül - Gyurcsány Ferenc pártszavazási kezdeményezését - derült ki a szombati Népszabadság által készített összeállításból.

A napilap információi szerint Hiller István volt pártelnök, a szociáldemokrata platform vezetője május második felére egy "platform-konferenciát" szervez, amelyen az MSZP-s tömörülések kibeszélhetik a felmerülő kérdéseket.

Baja Ferenc, a Szocialista Platform elnöke a Népszabadságnak értelmetlennek és erkölcstelennek nevezte a kezdeményezést.

Kiss Péter, a legnagyobb tagsággal bíró platform, a Baloldali Tömörülés elnöke azt mondta: a pártnak van elnöke és nem az elnöknek van pártja, nem kell megformázni a Fidesz pandanját, az nem megoldás.

Az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformja és a Népi Platform is úgy nyilatkozott, hogy nem támogatják a kezdeményezést - olvasható a cikkben.

A Népszabadság szerint a Mesterházy Attila jelenlegi pártelnök által vezetett platformnak is van álláspontja a pártszavazásról, amely abban merül ki, hogy egyelőre nem tárgyalnak erről, mondván, most ennél sokkal fontosabb kérdésekben kell véleményt és alternatívát megfogalmazni.

A volt kormányfő hat kérdésről tartana pártszavazást az MSZP-ben, többek között arról, hogy lehessen-e közvetlenül választani a párt tisztségviselőit, illetve legyen-e jövedelem-, és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a vezetőknek - idézte fel a cikk.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy újra megnyílnak a 2002-es nyolc áldozatot követelő móri bankrablás, illetve az azzal összefüggő, postások elleni támadások aktái. A Pesti Központi Kerületi Bíróság szeptemberben tárgyalja annak a kincskeresőnek a keresetét, aki öt évvel ezelőtt a Vértesben rábukkant a bűncselekményekhez használt fegyverek egy részére.

Szebenyi István a lapnak azt mondta, annak az összegnek a felét szeretné megkapni, amit a rendőrség a kézbesítők ellen elkövetett bűncselekmények nyomravezetőjének ajánlott fel.

A cikk felidézte: a Nemzeti nyomozó Iroda tízmillió forintot különített el erre a célra. Kaiser Ede jogerős ítéletének kihirdetése után, 2007-ben jelentették be, hogy postásgyilkosságok és a móri bankrablás összefüggenek. A nyomravezetői díjat annak a védett tanúnak fizették ki, aki azonosította Nagy Lászlót, a bűncselekmény elkövetőjét. A tanú csak azután jelentkezett a rendőrségen, miután a sajtóból értesült, hogy Szebenyi István megtalálta a gyilkosságokhoz használt fegyvereket. A rendőrség szerint a férfi nem nyomravezető, mert csak a fegyvereket találta meg.

A Magyar Nemzet emlékeztetett arra: Herenden az ottani postásgyilkosság ügyében kétszázezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek az önkormányzat. Ezt is a védett tanú kapta, de Szebenyi István pert nyert az ügyben, így neki is kifizették ezt az összeget.

Dezső Antal, a férfi védője elmondta: ha megnyerik a pert, akkor keresetet nyújtanak be a Kaiser Edét a móri bankrablással hamisan vádoló és a máig rekordösszegű nyomravezetői díjat felmarkoló Kiglics Attila 25 millió forintjáért is.

(mti)