Reggeli lapszemle: Polt: az áldozatnak is vannak emberi jogai

2010. december 08. szerda 07:43

Az ügyészség a korrupciós ügyekben várhatóan nemzetközi együttműködést kezdeményez. Parttalanná és még ellenőrizhetetlenebbé válhat a titkos információgyűjtés, ha a beszerzett adatokat bárki bármilyen bűncselekményének bizonyítására felhasználhatják. A Magyar Nemzet és a Népszabadság mai híreiből.

Magyar Nemzet: Nemcsak a gyanúsítottnak, a vádlottnak vannak emberi jogai, hanem a sértettnek, az áldozatnak is - mondta Polt Péter újonnan megválasztott legfőbb ügyész a Magyar Nemzet szerdai számában közölt rövid interjúban.

Polt Péter úgy látja, hogy a mostani alkotmánymódosítással - a legfőbb ügyész nem interpellálható - és az ügyészségi szolgálati törvény megváltoztatásával befejeződött az ügyészség alkotmányos státusának meghatározása.

Az ügyészi munkában nincs helye a politikának - mondta a lapnak adott interjújában a legfőbb ügyész. Az uniós elnökség idején az ügyészség a korrupciós ügyekben várhatóan nemzetközi együttműködést kezdeményez.

A legfőbb ügyész nem tartja aránytalannak a megbízás kilencéves időtartamát. Külföldön arra is van példa, hogy igazságügyi vezetők életük végéig látják el feladatukat - jelentette ki.


Népszabadság: Parttalanná és még ellenőrizhetetlenebbé válhat a titkos információgyűjtés, ha a beszerzett adatokat bárki bármilyen bűncselekményének bizonyítására felhasználhatják - állítják a Népszabadság szerdai számában megszólaló büntetőjogászok.

A nyomozás elrendelése előtt folytatott titkos információgyűjtés során a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szervek gyakorlatilag engedély nélkül szerezhetnek majd be adatokat - ez a véleménye Bárándy Péter ügyvédnek, egykori igazságügy-miniszternek a büntetőeljárási törvény (Be.) tervezett módosításáról.

A parlamenthez benyújtott javaslat szerint megszüntetnék az ilyen adatgyűjtés célhoz kötöttségét. Vagyis: nemcsak a bírói vagy miniszteri engedélyben szereplő célszemélyről és a kérelemben megadott bűncselekményről, hanem az akció során a hatóság látókörébe kerülő tetszőleges emberekről és bűnügyekről - ha azokat öt évnél súlyosabb börtönbüntetés fenyegeti - összegyűjtött adatokat is felhasználhatnák bizonyítékként.

Hack Péter büntetőjogász szerint, ha az előterjesztést elfogadják, igen szélesre tárják a kaput, hiszen egy adott személy meghatározott cselekményének felderítésére kiadott engedély alapján bárkire "dolgozhatnak". Úgy látja, a mostani javaslat azért is különösen nagy visszalépés, mert korábban a nyomozás hivatalos elrendelése előtt szerzett információk önmagukban egyáltalán nem szolgálhattak bizonyítékként.

(mti)