Reggeli lapszemle: perel a Sláger és a Danubius

Népszabadság:

Január elsejétől a Világbank égisze alatt működő döntőbíróságon perelhetik Magyarországot a Sláger, illetve a Danubius Rádió részvényesei - erősítette meg a Népszabadság értesülését Paul Fiddick a Sláger Rádió fő részvényese, az amerikai Emmis Communications nemzetközi igazgatója.

A lap szombati számában az igazgató azt mondta: a kereset a Sláger és a Danubius befektetőinek anyagi vesztségét 50-50 millió dollárra (10-10 milliárd forintra) tezi és erkölcsi kárra is hivatkozik. Paul Fiddick a Népszabadságban közölte: folytak a magyar kormánnyal "kezdeti egyeztetések" peren kívüli megállapodásról, de eddig nem kaptak ajánlatot.

A Népszabadság emlékeztet arra, hogy a két kereskedelmi rádiót üzemeltető társaságok egy évvel ezelőtt - széles körben vitatott döntés nyomán - nem tudták megújítani az országos frekvenciacsomagra korábban elnyert koncessziójukat.

A Népszabadságban az olvasható: "a befektetők Orbán Viktor kormányfőhöz és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez írt, az eljárás megindításáról értesítő levelükben arra hivatkoztak, hogy a 2009-es döntés előtt figyelmeztették őket: vegyék fel a kapcsolatot az MSZP-vel és a Fidesszel, ha meg akarják tartani esélyüket rádióik működési jogainak megújítására".

Paul Fiddick szavai szerint "nem konkrét jóvátételt követelnek, hanem a bíróságra hagyjuk annak megítélését, mi lehet a megfelelő jogorvoslat".

A per kezdete "kínosan egybevág" a magyar EU elnökség kezdetével, de a határidőt más magyarázza - olvasható a lapban. A panaszosok június végén kezdték meg az eljárást, márpedig a döntőbíróság, a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) hat hónapos egyeztetést követel meg a pert megelőzően. A Világbank-csoport sajtóreferense, David Theis a Népszabadságnak azt mondta: az ISCID nem kommentálja az egyes ügyeket.

A Népszabadság felidézi, hogy a tulajdonosok mellett állt ki eddig a magyar bíróság. Így tett az amerikai képviselőház is a nem kötelező erejű határozatával, amelyben felszólította Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, bánjon tisztességesen a külföldi befektetőkkel és tartsa fent a szabad, független sajtó iránti elkötelezettségét.

Magyar Nemzet:

Készülőben a semmisségi törvény. Várhatóan két héten belül a parlament elé kerül a semmisségi törvényjavaslat - nyilatkozta Balsai István, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott a Magyar Nemzet szombati számában.

A semmisségi törvénytervezetet elkészítéséről szóló javaslatot csütörtökön fogadta el a Balsai-vezette szakértői csoport. A semmisségi törvényt Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának egykori tanácselnöke kezdeményezte - jegyzi meg a lap.

Ha az Országgyűlés elfogadná a törvényjavaslatot, akkor az elsőfokú bíróságoknak hivatalból vagy kérelemre, peren kívüli eljárásban kellene vizsgálniuk a lezárt és a még függőben lévő 2006-os büntetőügyeket. Ha az derülne ki, hogy a döntést kizárólag rendőri jelentések és vallomások alapján hozták meg, az ítéletet semmissé lehetne nyilvánítani. Az elítélt nevét pedig törölnék a bűnügyi nyilvántartásból.

Nem terjedne ki a semmisség azokra, akiknek az erőszakos magatartását egyéb bizonyítékok aggálytalanul igazolták - olvasható a lapban. Balsai István a Magyar Nemzetben azt nyilatkozta: "a szakértők hozzáláttak a törvénytervezet kimunkálásához, ő pedig felméri, hogy az országgyűlési képviselők közül kik támogatják a tervezetet".

A cikk említést tesz arról, hogy a tényfeltáró elemzések adatai szerint a büntetőítéletek egy része olyan rendőri jelentéseken alapul, amelyek tartalmilag hamis közokiratnak minősíthetők. A rendőri dokumentumok 2006. szeptember 18. és október 24. között sok esetben úgy készültek, hogy aláíróik nem vettek részt az utcai járókelők és tüntetők elfogásában, hanem csak az elszállításukat, előállításukat végezték. Így nem tudhattak arról, hogy kollégáik miért éppen azokat az embereket választották ki az utcán jelen lévők közül.

MTI