Reggeli lapszemle: önként távozzanak

Népszava: Ellentétben az elmúlt évek fideszes retorikájával, az egészségügyi kormányzat nem veti el a betegek önrészfizetésének lehetőségét az ágazatban, az egészségügyi államtitkár és csapata által készített vitairat szerint jövőre a beutaló nélkül érkező páciensek kötelezően fizetnének a gyógyító ellátásért, vagyis a szabad orvosválasztásnak tényleges ára lenne - írta a Népszava kedden.

A vitairat rögzítené a betegutakat, amelyeket csak pénz ellenében lehetne megkerülni.

Szócska Miklós a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című vitairat múlt heti bemutatóján egy konferencián úgy fogalmazott: a rendszer legfontosabb hatékonysági pontjain támadnak. A terv szerint központosított állami egészségügyi rendszert hoznának létre, ötszintű lehetne a járóbeteg-szakellátás, megreformálnák a finanszírozási rendet, és az egészségügyi dolgozók életpályamodellje is elkészülhetne.

A Népszava szerint a vitairat tartalmazza a minden járulékfizetőnek járó szolgáltatási csomag újragondolásának lehetőségét, és például azt is, hogy abból kizárhatók legyenek a nem az egészségi állapot javítását célzó beavatkozások. „A hálapénz visszaszorítása érdekében megfontolandó a szabad orvosválasztás fizetőssé tett rendszerének egyértelművé tétele" - idéz a lap a dokumentumból. Megjegyzik, hogy elvileg most is fizetni kellene, ha a beteg nem a lakhelye szerint kijelölt orvoshoz megy, csakhogy ezt eddig egyetlen kórház sem hajtotta be, mert a nagy adminisztrációs terhek miatt nem állt érdekükben.

Népszabadság: Önkéntes távozásra kérte Réthelyi Miklós a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok kormányzati delegáltjait; a tárcavezető formálisan ugyan nem hívhatja vissza a tagokat - akiknek mandátuma amúgy is hamarosan lejár -, ám a lépés akár meg is béníthatja az egyetemeket és a főiskolákat - írta a Népszabadság kedden.

„Vélelmezett személyes támogatását kérve, kérem tisztelettel Önt, hogy gazdasági tanácsi tagságáról 2010. november 30-i hatállyal lemondani szíveskedjék, lehetővé téve ezzel az állami vagyonnal való gazdálkodást, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek megfelelő érvényesítését" - áll a lap szerint a levélben.

A kérés azonban több okból is érthetetlen: egyrészt a gazdasági tanácsok tagjai többségének mandátuma négy hónap múlva amúgy is lejár, másrészt a testületeket a készülő új felsőoktatási törvény teljes egészében meg is szüntetné - írta a Népszabadság, hozzátéve, hogy a delegáltak között neves szakemberek, volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszterek, egykori MNB-elnökök, illetve nagyvállalati vezetők is vannak.

A hallgatói létszámtól függően hét-kilenc tagú gazdasági tanácsok 2006. március 1-jével álltak föl az egyetemeken és a főiskolákon: ezekbe az akkori kormány jelölt 2-3 személyiséget, ötéves megbízatással. Tevékenységükért a kormányzati delegáltak havi bruttó 150 ezer forintot kapnak, és bár a miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodásra hivatkozik, a testületeknek ebbe különösebb beleszólásuk nincsen.

A lap szerint ha a lemondásra felkért tagok valóban távoznának, ellehetetlenülne az intézmények működése, mert határozatképtelenné válnának a gazdasági tanácsok, amelyek véleményének kikérése bizonyos ügyekben - például nagyobb beruházások vagy a költségvetés - kötelező.
Az ügyben a lap megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lapzártáig nem reagált.

(mti)