Reggeli lapszemle: Itt az új élelmiszerbotrány

2010. december 14. kedd 07:38

Egy magyar-német vegyes vállalat tulajdonosa és ügyvezetője irodájában pult alól, számla és nyugta nélkül, címkével ellátatlan kis vödrökben árul különböző mézeket Gödöllőn. Az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések "államosítását" támadnák. A Magyar Nemzet és a Népszabadság híreiből.

Magyar Nemzet: Egy magyar-német vegyes vállalat tulajdonosa és ügyvezetője irodájában pult alól, számla és nyugta nélkül, címkével ellátatlan kis vödrökben árul különböző mézeket Gödöllőn - számolt be keddi számában a Magyar Nemzet, amely szerint a termékek közül több antibiotikum-szermaradványokkal volt súlyosan szennyezett.

Az eladó, Fazekas Gyula, akit a napokban váltottak le a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöki székéből - írta a lap.

A riportban a Magyar Nemzet arról számol be, hogy a Hír Televízió Panaszkönyv című műsorában is bemutatott rejtett kamerás felvételeken a vásárlás helyszínéről és körülményeiről számoltak be. A vásárolt mézeket egy németországi laboratóriumba küldték. Két méz esetén - ahogy fogalmaztak - lesújtó eredmények érkeztek.

A virágmézben trimetropin nevű szulfonamid antibiotikum-szermaradványból több mint 12-szer, a szulfadimetoxinból pedig több mint 22-szer nagyobb mennyiséget találtak, mint a vizsgálati érzékenységi határ. Az akácmézben is meghaladták ezek az értékek a küszöböt.

Bognár Lajos helyettes államtitkár kijelentette: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak és a társhatóságoknak ki kell vizsgálniuk az ügyet, mert a rejtett kamerás felvételen látottak több bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felvetik.


Népszabadság: Az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések "államosítását" támadnák, mert csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak - írta keddi számában a Népszabadság, amely szerint a bírák is vizsgálják, hogy mit kezdjenek ezekkel a beadványokkal.

A lap szerint a testület át kívánja tekinteni, mit tehet a pénzügyi tárgyú - a költségvetésről, az adókról, az illetékekről, a járulékokról és a vámokról szóló - törvényekkel. Ezeket ugyanis kizárólag az emberi méltóság sérelme esetén semmisíthetik meg, és ha egy beadványban másra hivatkoznak, azzal érdemben nem foglalkozhatnak. A bíráknak ezért állást kell foglalniuk arról, mit kezdenek az e körben benyújtott, ám még nem tárgyalt indítványokkal.

A Népszabadság szerint kérdéses, hogy a beadványokat a beterjesztés idején, vagy a jelenleg érvényes szabályok alapján kell-e tárgyalni. Utóbbi esetén el kell utasítani őket, mert adózási kérdésekben az emberi méltóságra soha senki nem hivatkozott. A lap szerint azt is meg kell határozni, hogy milyen feladatokat ró az Ab apparátusára az új beadványok kezelése.
A testület tárgyalt ezekről, de a saját zsargonja szerint "problematikának" nevezett kérdéskör még várhatóan többször napirendre kerül - írta a lap.

(mti)