Reggeli lapszemle: A második leggyakoribb beavatkozás az abortusz

2010. december 03. péntek 07:28

Megkezdte a Veszprémi Városi Bíróság végrehajtója azoknak a zár alá vett ingatlanoknak az értékesítését, amelyek Bakonyi Zoltánnak, a Mal Zrt. vezérigazgatójának tulajdonában állnak. Egyetlen év alatt 8,5 millió orvosi beavatkozást finanszírozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP); a harmadik leggyakoribb beavatkozás, szám szerint 28.383 a császármetszés. A Magyar Nemzet és a Népszabadság mai híreiből válogattunk.

Magyar Nemzet: Megkezdte a Veszprémi Városi Bíróság végrehajtója azoknak a zár alá vett ingatlanoknak az értékesítését, amelyek Bakonyi Zoltánnak, a Mal Zrt. vezérigazgatójának tulajdonában állnak. A lap a pénteki számában emlékeztet arra, hogy a vezérigazgatót tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével gyanúsítják a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben.

Bakonyi Zoltán vagyonát még október végén helyezte zár alá a bíróság - olvasható lapban. A fellebbezési határidő lejártával kezdhette meg a végrehajtó az ingatlanok értékesítését.

A Magyar Nemzet ismerteti a birtokába jutott listát is, amit Kahler Frigyes, a bíróság szóvivője sem megerősíteni sem cáfolni nem kívánt.


Népszabadság: Egyetlen év alatt 8,5 millió orvosi beavatkozást finanszírozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP); a harmadik leggyakoribb beavatkozás, szám szerint 28.383 a császármetszés, azaz minden harmadik baba így jön világra - írja a Népszabadság a pénteki lapszámban.

Miközben az átlagos magyar leggyakrabban szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek okozta panaszokkal fordul orvoshoz, a legtöbb műtétre mégsem ezekben a szakmákban kerül sor.

Az OEP listáján az első helyen a szürkehályog (64.453), a második helyen az abortusz (32.061), a harmadik helyen a császármetszés (28.383), a negyedik helyen pedig a boncolás (27.400) szerepel.

A Népszabadságnak a szűrkehályogműtétek számát részben a lakosság öregedésével, a császármetszések magas számát a műhibaperektől való félelemmel és az idősebb kori szülések gyakoriságával magyarázták a megkérdezett orvosok.

Ugyanakkor a Weltner János, a Semmelweis Egyetem sebészfőorvosa kevésnek tartja a boncolások számát. Ez a mutató azt jelenti - mondta a lapnak -, hogy a kórházban elhunyt betegek 70 százalékát nem boncolják, pedig ez lenne az egyetlen mérője a gyógyítás minőségének. Így derülhetne ki, hogy a beteg kapott-e megfelelő kezelést.

(mti)