Pokorni: vállalati pénz kell az oktatásba

2011. március 03. csütörtök 08:25

A vállalatok tényleges költségvállalásával megvalósuló, német mintájú duális szakképzés magyarországi bevezetését szorgalmazta Pokorni Zoltán, az MTI-nek nyilatkozva. A szakpolitikus a bevezetés alapfeltételének nevezte a megerősített közismereti alapképzést is, aminek egyik reálisabb megvalósítási lehetősége a 4+5 osztályos iskolaszerkezet.

Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság elnöke a Magyar Tudományos Akadémián rendezendő csütörtöki tanácskozás előtt azt mondta, hogy a valós munkaerő-piaci igényekhez kell közelíteni a szakképzés gyakorlatát, és minél több helyen ki kell azt hozni az iskolai tanműhelyekből.

Más országokhoz hasonlóan nálunk is komoly koordinációs problémák mutatkoznak a szakképzési politika és az iskolapolitika között - jegyezte meg.

Pokorni Zoltán úgy ítélte meg, hogy nem a közismereti képzés rovására kell a gyakorlati képzés lehetőségeit bővíteni, mert ebben az esetben a kudarcra ítélt a vállalkozás. Németországban nem nyolc, hanem kilenc évig, s összességében több mint 30 százalékkal magasabb időkeretben történik a közismereti tudás megalapozása. A szakképzésbe történő belépés előtt ott 7200 órában, míg a nálunk - a körvonalazódó elképzelés szerint - csupán alig több mint 4900 órában tanulnának közismereti tárgyakat a diákok.

Emellett a vállalati szektor Németországban a finanszírozásban meghatározó szerepet vállal, a költségek 80 százalékát fizetik. Ezáltal érdekeltté, motiválttá válik a képzés színvonalát illetően, de abban is, hogy hány gyerek képzését vállalja, hiszen a későbbi továbbfoglalkoztatásban is érdekelt.

Magyarországon a vállalatok érdekeltsége a gyakorlati képzésben minimális, s ezen nem változtatna érdemben a kamara által elképzelt modell sem - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Hozzátette: a mostani elképzelés szerint a finanszírozásban lényegében nem vennének részt, sőt ők számítanának állami támogatásra. Így nem lenne érdemi befektetés a részükről, és nem lenne felelősségvállalás sem, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a képzés sikerében érdekeltté váljanak.

A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe, az előrehozott, hároméves redukált szakképzésbe azonban csak azokat szabad beiskolázni, akik esetében más lehetőség nincs, akik különben kilépnének az iskolarendszerből.


(mti)