Pártkontrollált Ab-t vizionál a GVH ex-elnöke

Gadó Gábor ügyvéd, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábbi elnökhelyettese szerint mivel jövőre az Alkotmánybíróság (Ab) többségét már a jelenlegi kormányoldal által jelölt bírák alkothatják, fennáll a veszélye, hogy egyedi jogvitákban egy "pártkontrollált" testület dönthet.

Az igazságügyi tárca korábbi szakállamtitkára erről a Táncsics Alapítvány keddi rendezvényén beszélt, hangsúlyozva: az Ab létszámának növelésével az - általa korábban támogatott - alkotmányjogi panasz veszélyes jogintézménnyé válhat.

Gadó Gábor arról is szólt, hogy az alaptörvény-javaslatban nem szerepel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, így nem tudni, hogyan alakul a jövőben a bíróságok igazgatása, felügyelete, és azt sem, hogy ki jelölheti majd a bírákat. Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-KDNP javaslata szerint a bírók szolgálati jogviszonya 62 éves korban véget ér, úgy fogalmazott: a bírósági vezetők nyugdíjazása az igazságszolgáltatás átalakításának egyik eszköze lehet.

Azt is kifogásolta, hogy az alaptörvényből nem derül ki, hány fokú lesz a magyar igazságszolgáltatás, fennmaradnak-e az ítélőtáblák. Véleménye szerint ezt nem szükséges az alkotmányban szabályozni, de elvárható, hogy annak elfogadásával egy időben rögzítsék.

A GVH tavaly októberben lemondott elnökhelyettese az államadósság csökkentésének alkotmányos követelményéről szólva elmondta: nem biztos, hogy helyes aktuális gazdaságpolitikai célokat az alaptörvénybe írni, ha azonban emellett döntenek, célszerű a Fidesz-KDNP javaslatában láthatónál egyértelműbben tenni, mivel annak rendelkezései többféleképp érthetők.

Takács Albert, a Gyurcsány-kormány 2007 és 2008 közötti igazságügy-minisztere - aki azt megelőzően az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese volt - az Alkotmányozás a XXI. században című rendezvényen kifejtette: alkotmánybíráskodásról csak akkor lehet beszélni, ha az Ab az alkotmány egészének védelmét elláthatja. Ez azonban nem zárja ki, hogy az alkotmánybírósági eljárások típusain módosítsanak - tette hozzá.

Somody Bernadette, az ELTE alkotmányjogi tanszékének oktatója ugyancsak arról beszélt: az Ab hatáskörének tavaly őszi korlátozása nem összeegyeztethető az alkotmánybíráskodás alapkövetelményével, vagyis azzal, hogy a testületnek minden törvényre kiterjedő felülvizsgálati jogot kell biztosítani. Szerinte visszalépést jelent, hogy az állampolgárok konkrét jogi érdek nélkül ezután nem fordulhatnak majd az Alkotmánybíróságoz. Mint mondta, ez egy alkotmányos hagyomány megtörését jelenti még akkor is, ha az alkotmányjogi panasz bővítése támogatható.

Az alkotmányjogász kijelentette: az új alaptörvény nem tagadja meg a jelenlegi alkotmány alapértékeit, így nem lehet rendszerváltó jellegűnek tekinteni. Éppen ezért azonban - folytatta - még inkább számot kell adni arról, hogy ha visszalépést hoz. Példaként említette, hogy a kormánypárti javaslat egyes szociális ellátásokat "a társadalmi hasznosságtól" tesz függővé. Kiemelte továbbá, hogy a Fidesz-KDNP tervezete az államhatalom korlátozása helyett több ponton az állampolgári kötelességeket bővíti. Hangsúlyozta azt is: az alkotmány - különösen a Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulum - szakít a világnézeti semlegességgel, azonosul egy értékrendszerrel, amely akár az alapjogok korlátozására is felhatalmazást adhat. Ezzel Takács Albert is egyetértett, megjegyezve: a Nemzeti hitvallás megfogalmazása több ponton pongyola, dilettáns.

Tálas Miklós, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének jogi képviselője az alaptörvény-tervezetet a munkavállalói jogok szempontjából elégtelennek, a hatályos szabályozáshoz képest visszalépésként, jogmegvonásként értékelte.

Tordai Csaba alkotmányjogász kifejtette: elfogadható az a rendelkezés, hogy a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha az március végéig nem fogadja el a költségvetést. Azzal kapcsolatban, hogy a Költségvetési Tanács (KT) megvétózhatja a büdzsét, ismertette: az új alkotmánynak reagálnia kell az államadósság évtizedes növekedésére, de a politikai felelősséget nem viselő KT vétójoga visszaélésre és - az államfővel való "összejátszás" esetén - új választás kiírására ad lehetőséget. Ugyanakkor - magyarázta - ennek kicsi az esélye, mivel egy megalapozatlan vétót a szakmai közvélemény leleplezne, így annak politikai legitimációja sem volna.

A szakértő ugyanakkor aláhúzta: a parlamentarizmus elveivel ellentétes, hogy az adópolitika, a családtámogatási rendszer és a nyugdíjrendszer egyes szabályai kétharmados tárgykörré válnak, így ugyanis a következő kormányok - hasonlóan nagy felhatalmazás nélkül - gazdaság- és társadalompolitikai elveiket nem tudják majd maradéktalanul érvényesíteni. Véleménye szerint így a következő kabinetnek, akár bal-, akár jobboldali lesz, az 1990-es MDF-SZDSZ-paktumhoz hasonló megállapodást kell kötnie az ellenzékkel, különben kormányzóképessége veszélybe kerül.

(mti)