Orbán Viktor: a békéhez erő kell, a honvédség nem üdvhadsereg, feladata az ország védelme

A miniszterelnök a közmédiának adott interjúban többek között a vatikáni pápaválasztásról, az ukrajnai háborúról és annak gazdasági hatásairól, valamint a belpolitikai vitákról is beszélt. Reagált a Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökről kiszivárgott hangfelvételre is, amely szerinte megerősíti, hogy ukránbarát álláspontot képviselt, szemben a magyar kormány hivatalos politikájával.

Orbán Viktor miniszterelnök a beszélgetés elején elmondta, hogy két okból követi figyelemmel a vatikáni eseményeket: egyrészt azért, mert a Vatikán államként a nemzetközi diplomácia része, másrészt hívő emberként fontos számára a lelki vezetés is. Szerinte várhatóan Ferenc pápa munkásságának folytatója lesz.

„Folytatója lesz annak, amit Ferenc pápa elkezdett. Nagy változásokra nem számítok" - jegyezte meg, majd hozzátette: minden keresztény számára erkölcsi és hitbéli támaszt jelenthet az új katolikus egyházfő. A miniszterelnök szerint a mai világ igyekszik pszichológusokkal helyettesíteni a lelki vezetést, holott az embereknek valójában valódi lelki vezetőkre van szükségük.

„Békéért dolgozunk"

Az Európai Parlamentben több fontos felszólalás is elhangzott, köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnöké, valamint az Európai Néppárt vezetésének beszéde. Orbán Viktor miniszterelnök ezekre reagálva kijelentette:

„Ukrajna felvétele gazdasági öngyilkosság lenne"

Hozzátette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök is hasonló véleményt fogalmazott meg az Európai Parlament ülésén történtekkel kapcsolatban.

A kormányfő szerint az Európai Néppárt jelenlegi álláspontja a háború folytatása mellett foglal állást, és célul tűzte ki az orosz energiaforrások teljes kiszorítását.

„Mi azért dolgozunk, hogy legyen végre béke, és ki lehessen dobni a szankciókat" - hangsúlyozta Orbán.

Szerinte ezek a folyamatok belpolitikai szinten is feszültséget okoznak, hiszen - mint mondta - a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatják Ursula von der Leyen irányvonalát, míg a kormány ezzel szemben áll.

Megőriztük a rezsicsökkentést

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország a jelenlegi nehéz helyzetben is megőrizte azt, hogy a rezsiköltségek továbbra is a legalacsonyabbak Európában. Hangsúlyozta, hogy az orosz energiahordozók kizárása jelentős drágulást okozna:

„Ha az energia árát megemelik, mert az orosz energiahordozók kitiltása ezt jelentené, akkor Magyarországnak a vásárolt energiáért körülbelül 800 milliárd forinttal kell többet fizetnie" - mondta.

Hozzátette: a rezsicsökkentés ma ekkora összeget jelent, és ha ezt megszüntetnék, a családok rövid időn belül kétszer annyit fizetnének, mint korábban.

„Ez támogatja a DK és a Tisza Párt is" - emelte ki.

A miniszterelnök szerint a Mi Hazánk Mozgalomra és a Fideszre lehet számítani ebben a kérdésben, mivel - mint mondta - ezek a pártok az „európai ellenzékhez" tartoznak. Orbán hozzátette, hogy Brüsszel tervezi megkerülni az egyhangúsági szabályt az energiaügyben, ezért fontosnak nevezte a küzdelmet az intézkedés ellen.

Szerinte a közelgő VOKS2025 választás is szorosan összefügg az energiaárakkal, és arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a szavazáson.

Az Európai Néppárt megpróbálta rákényszeríteni Magyarországra a német álláspontot

Orbán Viktor szerint éppen ezért döntöttek a kilépés mellett. Orbán szerint az EPP egyértelművé tette, hogy kormányváltást akar Magyarországon, és olyan kormányt szeretne látni, amely maradéktalanul végrehajtja Brüsszel politikáját:

támogatja a háborút, elfogadja a genderkérdésben képviselt fősodort, és Ukrajna csatlakozását is jóváhagyja.

Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc távozásáról szólva úgy fogalmazott:

a Demokratikus Koalíció jelenleg élet-halál harcot vív a Tisza Párttal az ellenzéki vezető szerep megszerzéséért.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára válásával kapcsolatban a miniszterelnök együttérzését fejezte ki.

A békéhez erő kell

Orbán Viktor a honvédelmi miniszterről kiszivárgott hangfelvétel kapcsán kijelentette: az azon elhangzottak a kormány hivatalos álláspontját tükrözik.

Hozzátette: „A honvédség nem üdvhadsereg."

A miniszterelnök szerint a Magyar Honvédség feladata az ország védelme, és Magyarországnak olyan hadseregre van szüksége, amely képes harcolni a függetlenségért.

„A békéhez erő kell" - hangsúlyozta.

Orbán elmondta, hogy ami igazán zavarja ebben az ügyben, az a volt vezérkari főnök szerepvállalása. Felidézte: korábban már menesztette a vezérkari főnököt, és akkor nem adott részletes indoklást, de a most nyilvánosságra került információk szerinte megmutatják a valóságot. Azt mondta: a volt vezérkari főnök úgy értelmezte a hadsereg vezetését, hogy „a magyar érdekeket Ukrajna támogatásán keresztül lehet képviselni."

Orbán Viktor leszögezte: „A mi politikai döntésünk világos: Ukrajna támogatása - akár a háborúban, akár az uniós csatlakozásban - ellentétes a magyar érdekekkel."

Hozzátette, semmilyen külső nyomást nem fog elfogadni, amely arra kényszerítené Magyarországot, hogy ukránbarát politikát folytasson.

Orbán Viktor szerint a 2026-os költségvetés megvalósítható és tartható. Úgy fogalmazott: a politikai vita lényege az, hogy a választások után ukránbarát vagy magyarbarát kormány irányítja-e majd az országot. A kormány 4800 milliárd forintot fordít családtámogatásokra, 800 milliárdot a rezsicsökkentés fenntartására, míg a nyugdíjakra összesen 7700 milliárd forintot költ.

Hozzátette: 2026-ban teljesítik a fegyverpénz kifizetését, amely hathavi fizetést jelent a jogosultaknak, folytatódik a tanári béremelési program, valamint 150 új gyár elindítását is tervezik.

Az árak visszaszorítása a cél

Orbán Viktor miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt években Magyarországot komoly háborús inflációs sokk érte. Mint mondta, a kormány azon dolgozik, hogy visszaszorítsa az árakat, mert több területen elfogadhatatlan drágulás történt. Hangsúlyozta: ezért szükség van az árakba történő beavatkozásra. Felidézte, hogy számos európai országban is be kellett avatkozni az árképzésbe, ugyanakkor - tette hozzá - „nagyon nehéz jól beavatkozni".

A kormány végül az árrésszabályozás mellett döntött, és Orbán szerint ennek köszönhetően már láthatók a pozitív hatások az árak területén, különösen az élelmiszereknél.

Ugyanakkor kiemelte: a háztartási cikkek ára is jelentősen megemelkedett, ezért ezen a területen a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 15 százalékot - ez a lépés várhatóan újabb változásokat hoz majd a piacon.

MTI - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán (archív)