Kovács László politikai kultúrából oktatja ki Orbánt

Az MSZP alelnöke szerint Orbán Viktor "félidőben" vesztésre áll az általa a soros uniós elnökség programjának ismertetésekor meghirdetett harcban.

Kovács László pénteken sajtótájékoztatón felidézte, hogy a miniszterelnök januárban az Európai Parlamentben (EP) - miután heves bírálat érte a médiatörvényt - úgy fogalmazott: "készen állok a harcra". A szocialista politikus szerint e szavak megütközést keltettek Európában, mivel az uniós elnökség nem "ketrecharc-világbajnokság", hanem jó alkalom az ország nemzetközi tekintélyének növelésére, amit azonban a kormány elszalasztott.

A soros elnökség félidejében az látszik, hogy Orbán Viktor vesztésre áll, eddig minden csatát elvesztett - jelentette ki az MSZP alelnöke, és utalt a médiatörvény módosítására, a kormánypárti alkotmánytervezetet érő nemzetközi bírálatokra, arra, hogy az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a távközlési különadó miatt, illetve öngólként értékelte, hogy a kormány nem csatlakozott az Európai Unió versenyképességi paktumához.

A szocialista politikus visszavonulásként értékelte, hogy a bírálatok kategorikus elutasítása után a kabinet mégis kezdeményezte a médiatörvény módosítását, ami azonban - folytatta - nem nyugtatta meg az EP négy frakcióját, így a testület határozatban nyilvánította elfogadhatatlannak a jogszabályt. Kovács László szerint ez súlyos presztízsveszteség, ráadásul a médiatörvény végrehajtását figyelemmel kíséri az Európai Bizottság, az ügyet pedig napirenden tartja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács.

Szólt arról is, hogy több nemzetközi fórumon kifogásolták a magyarországi alkotmányozás folyamatát, az eljárás sebességét, antidemokratikusságát és a tervezet tartalmát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Velencei Bizottság, az Európa Tanács (ET) alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete több ponton bírálta a kormánypártok javaslatát, az ET parlamenti közgyűlése pedig monitoring eljárást kezdeményezett a magyar demokrácia működéséről.

Kovács László úgy ítélte meg: a bírálatoknak a kormány több ízben manipulációval próbálta elejét venni. Ide sorolta, hogy az EP néppárti frakciója arra a napra szervezett közmeghallgatást az alaptörvény tervezetéről, amikor a szocialista képviselőcsoport Athénban tartotta kihelyezett ülését, továbbá azt is, hogy a kormányoldal olyan fordítást küldött az europarlamenti képviselőknek, amely nem tartalmazta a preambulumot, azaz a Nemzeti hitvallást. "Ez a fordítási trükk nem vált be a médiatörvény és a Széll Kálmán Terv esetében sem, tovább rombolta a kormány nemzetközi tekintélyét" - jegyezte meg.

Kifogásolta, hogy a miniszterelnök március 15-ei beszédében "a XIX. századi Habsburg és a XX. századi szovjet birodalomhoz hasonlította az Európai Uniót, amelytől - mint mondta - nem fogadunk el diktátumokat". Kovács László szerint ez azt sugallja, hogy Magyarország elutasítja annak a közösségnek a szabályait, amelyhez saját akaratából csatlakozott.

Hozzátette: ennek a magatartásnak a következménye, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás indított a távközlési szektorra kivetetett különadó miatt, mivel az abból származó bevételt csak az ágazat fejlesztésére lehet felhasználni az uniós szabályok szerint, hiánycsökkentésre nem. Ha a kormány nem visszakozik, az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amely a törvény megsemmisítésére és a különadók visszafizetésére is kötelezhet - mondta.

Nem lehet kizárni Kovács László szerint azt sem, hogy hasonló eljárás indul a másik három ágazati különadó miatt is, bevezetésük előtt ugyanis konzultációra lett volna szükség, és visszamenőleges hatályú adókivetésre nincs lehetőség. "Az sem lenne meglepő (...) ha hasonló eljárás indulna a szintén szabályellenes jövedékiadó-fizetés nélküli pálinkafőzés és a kedvezményes áfakulccsal történő zeneszolgáltatás ügyében" - jelentette ki az unió korábbi adóügyi biztosa.

A soros elnökségről mérleget vonva az MSZP-s politikus öngólként értékelte, hogy a kormány az adófüggetlenség fenntartására hivatkozva nem csatlakozott az Európai Unió versenyképességi paktumához. Ugyanakkor megjegyezte: Orbán Viktor állításával szemben a paktumban nem szerepel a társaságiadó-kulcsok egységesítése, csak az adóalap-számítást egységesítik. Ez pedig csökkenthetné a magyar vállalatok költségeit, adminisztrációs terheit és növelhetné a versenyképességüket - fűzte hozzá. Rövidlátó lépésnek nevezte azt is, hogy egy kormánypárti javaslat az alkotmányban rögzítené: Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint.

Kovács László kifejtette, az Európai Unió intézményei eleinte nem számoltak azzal, hogy Orbán Viktor "nem érti az európai politikai kultúra nyelvét", újabban azonban kemény figyelmezetéseket adnak neki. Példaként hozta, hogy a magyar kormányfőt a lengyel miniszterelnökkel ellentétben nem hívták meg a versenyképességi paktummal és a líbiai helyzettel foglalkozó uniós csúcstalálkozóra. Árulkodónak nevezte azt is, hogy miközben a Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcsot végül időpont-egyeztetési nehézségekre hivatkozva a lengyel elnökség alatt rendezik meg, az eredeti időpontban Lengyelországban találkoznak a térség államfői, és a megbeszélésen várhatóan Barack Obama amerikai elnök is részt vesz.

"Magyarország érdekét az szolgálná, ha a miniszterelnök úr lehiggadna (...), ha végre megértené, hogy Európa fütyül a fülkeforradalomra. (...) S ha miniszterelnök úr mégsem tudja a harci kedvét megfékezni, a szocialista párt azt javasolja: harcoljon idehaza, mindenekelőtt a növekvő szegénység ellen" - üzente összegzésül Kovács László.

(mti)