Kormányra kerülve bukhatnak a radikálisok

Az okokról a Political Capital kutatási igazgatóját kérdezte meg a Délmagyar.hu portál: szerinte nem varrhatjuk egyetlen politikai oldal nyakába a jelenséget, és a holokauszttagadást büntető törvénytől sem érdemes az idegenellenesség visszaszorulását várni.

A Political Capitalnak a HVG hetilapban nyilvánosságra hozott felmérése azt mutatja: minden negyedik-ötödik megkérdezett magyar értékrendje közel áll ahhoz, amit a radikális jobboldali pártok hirdetnek.

Az elemző intézet azt vizsgálta, mekkora a kereslet a szélsőjobb ideológiára Európában, és a listán az ˝előkelő˝ harmadik helyezést értük el Ukrajna és Bulgária után. Egyedül Ukrajnában és nálunk erősödött feltűnően a kereslet 2003 és 2009 között, a többi európai országban csökkent. Az idegenellenesség hazánkban 37-ről 52 százalékra emelkedett - a vizsgált 29 európai ország közül csak nálunk vált többségi nézetté.

A lista első nyolc helyét - Görögország kivételével - a volt kommunista blokk országai foglalják el. Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója úgy fogalmazott: ennek egyik oka, hogy a kelet-európai országokban a demokratikus normák még nem ivódtak bele olyan mélyen a társadalomba, így ezek a demokráciák ˝sérülékenyebbek˝ a váratlan hatásokkal szemben.

- Az előítéletesség a nyugati országok társadalmait is jellemzi, ám az aktuális kormányzattal kapcsolatos ellenérzések sokkal kevésbé feszegetik a rendszer kereteit Nyugat-Európában. Kelet-Európában viszont ez kifejezetten jellemző - magyarázta a szakértő.

Hogy miért éppen Magyarországon és Ukrajnában nőtt a ˝szélső érték˝? Hirtelen kiábrándulás a narancsos forradalomból, a politikai elit leszereplése: ezek erősítették Ukrajnában a bizalmatlanságot, az egzisztenciális félelmeket és a rendszerellenességet. Magyarországon pedig a kormányzattal és az egész politikai elittel kapcsolatos ellenérzések erősödtek fel az elmúlt hat évben, ezzel párhuzamosan erősödött az előítéletesség is - foglalta össze a kutatási igazgató. Úgy véli azonban, a radikálisok erősödését nehéz lenne egyetlen politikai erő nyakába varrni.

Krekó Péter szerint kár lenne attól várni a Jobbik gyengülését, hogy a rendszerellenes pártok meggyengülnek, amint olyan intézmény haszonélvezőivé válnak, amelyet korábban maguk is tagadtak: a párt szerinte a Fidesz kemény ellenfeleként, egy középre tartó stratégiával még akár bővítheti is táborát.

- Ami szinte minden esetben meggyengíti a radikálisokat, az a részesülés a kormányzati hatalomból. Ez ugyanis többnyire bemutatja, hogy ˝receptjeik˝ a gyakorlatban tökéletesen alkalmazhatatlanok - fejtette ki a szakértő. „Radikalizmusuk kormányon destruktivitásba csap át, ha pedig ˝elpuhulnak˝, könnyen hitelességüket vesztik. Nem ritka az sem, hogy a hatalomba kerülve korrupciós botrányok tépázzák meg a szélsőjobboldali pártok népszerűségét - fejtette ki a Political Capital kutatási igazgatója.

Lengyelországban is a kormányra kerülés vezetett a radikálisok - az antiszemita Családok Ligája és a szélsőséges agrárpopulista Önvédelem - meggyengüléséhez. Hasonlót tapasztalhattunk korábban Ausztriában is a kétezres évek elején a Jörg Haider vezette Szabadságpárt esetében. Ez a hatás persze lehet rövid távú is, osztrák szomszédainknál például azóta ismét megerősödött a szélsőjobb.

Forrás: hetivalasz.hu