Imre Sándor-díjat kapott Hoppál Péter

2010. november 19. péntek 17:24

Hétféle díjat adtak át a Magyarországi Református Egyház XIII. zsinatának hatodik ülésén Budapesten pénteken. A kitüntetéseket kiemelkedő lelkészi szolgálatért, pedagógiai, szeretetszolgálati, valamint teológiai munkásságért nyújtotta át Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke és Huszár Pál, a zsinat világi elnöke.

Az Imre Sándor-díjat Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő kapta a Pécsi Református Kollégiumban végzett főigazgatói munkájáért, szakfolyóiratokban való publikációiért. 2006-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen doktorált, és egyházzenei éneket, valamint himnológiát tanított a nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola pécsi kihelyezett levelező tagozatán.

Hoppál Péter több versenyen nyert pécsi kórusaival, 15 lemezt készítettek. 2009-ben területi listáról került a parlamentbe, 2010 áprilisában pedig egyéni képviselői mandátumot szerzett, ezért pedagógus tevékenységét felfüggesztette. Hoppál Péter a díjjal járó pénzt a baranyai ifjúsági tehetséggondozás céljára ajánlotta fel.

Az Aranyokleveles teológus díjat Sepsi Károly orgonaművész, lelkipásztor kapta. Pályafutását Miskolcon, illetve Miskolctapolcán kezdte, 1963 és 2005 között a debreceni Nagytemplomban szolgált, s harminc éven keresztül oktatott egyházzenét. Vezetésével mintegy 150 orgonát renováltak országszerte, ezenkívül harmincat maga tervezett.

A másik Aranyokleveles teológus díjat Németh Pál református lelkipásztor, iszlamista kultúrtörténész kapta, aki évekig a Bibliamúzeum igazgatója volt. Kötetet írt a protestáns művelődéstörténetről, munkásságában az iszlám vallástörténeti elemzése a legjelentősebb.

Az Év könyve díjat Huszár Pál kapta Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezői munkássága című kötetéért, a díjat odaítélő bizottság laudációja szerint "ez reprezentálja legjobban a református egyházat", és "közvetlen hangvételével közel hozza a teológus, egyházszervező reformátor személyiségét, a tusakodó hívőt".

Az Aranygyűrűs teológiai doktori címet a zsinat szakbizottsága Boross Géza professzornak ítélte, aki a díjat posztumusz kapta meg, a kitüntetést özvegye vette át. Az indoklás szerint a kitüntetett 1955 és 1957 között a budapesti Teológiai Akadémián tanársegéd, majd Cecén, illetve a fővárosban a kelenföldi és a Kálvin téri gyülekezet lelkipásztora volt. 1983-tól gyakorlati teológiai professzor volt húsz éven át, majd 2003-tól professzor emeritus kinevezést kapott.

A másik Aranygyűrűs teológiai doktori címet Buzogány Dezső kolozsvári professzor kapta, aki a reformáció teológiai történetének kutatója, szakterülete pedig a XVI. reformátorok úrvacsoratana. Nemrégiben lefordította Kálvin egyik fő művét, az Institutiót.

A kiemelkedő lelkészi szolgálatért járó Dobos Károly-díjat Bíró Ferenc nyugalmazott mátyásföldi lelkész kapta, aki 1965-től Erdélyben, 1976-tól Magyarországon tevékenykedett, a mátyásföldi gyülekezetet pedig Budapest egyik legnagyobb létszámú közösségévé tette.

A Kiss Ferenc-díjat diakóniai munkáért Bodolai Gézáné presbiter és Köles Jánosné presbiter, a tiszaföldvári református nőszövetség elnöke kapta az elesettek, idősek felkarolásáért, a gyülekezetek nemzetközi kapcsolatainak gondozásáért, valamint a gyermekek segítéséért.

Intézményi szeretetszolgálati munkájukért Juhász Zsófia-díjat Nagy Istvánné, a nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola tanulmányi osztályának alkalmazottja, internátusvezetője és Ungvári Miklósné, a ceglédi fogyatékkal élők otthonának dolgozói kapták.

Az eseményen megjelent Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felzárkózásért felelős államtitkára.

(mti)