Az államilag finanszírozott hallgatói létszámról, és a devizahitelesek megsegítéséről volt szó az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

Hiller István arról beszélt, hogy a "kormány megszorító csomagja" az idei elvonásokon túl további 38 milliárdot von ki a felsőoktatásból: 2012-ben 12 milliárddal, 2013-ban még 26 milliárddal kívánnak kevesebbet fordítani e területre. Ez a felsőoktatás legnagyobb megszorítása az elmúlt 25 évben - mondta.

Hozzátette: ennek következményeként évente 20 ezerrel csökkenti az államilag támogatott létszámot, ami így 53 ezerről 30-35 ezerre apadhat. Csökkentik-e valóban az elkövetkező évben, s ha igen mennyivel? - tette fel a kérdést a szocialista politikus, volt szakminiszter.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában kifejtette: olyan nagyságrendben, mint ahogy a szocialista politikus mondta, nem szándékoznak csökkenteni a létszámot. De olyan szándék van, hogy a megszületett korosztály és a mindenkori 18 éves korosztály arányában csökkenjen a létszám, oly módon, hogy az adott korosztály 34 százaléka rendelkezzék felsőfokú diplomával 2020-ig. Ezt vállalták az unió felé is - tette hozzá.

Az éves keretszámokat a kormány határozza meg, ezt fogja rögzíteni a felsőoktatási törvény - jelezte Hoffmann Rózsa, aki szerint ehhez a számhoz költségtérítéses hallgatók is kapcsolódnak majd. Ugyanakkor ismert a tény, hogy évente a demográfiai mutatók szerint tíz-húszezerrel csökken a létszám.

Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, hogy hajlandó-e a kormány szembeszállni a multinacionális érdekeltségekkel a devizahitelesek védelme érdekében. A szabad felhasználású hitelbe sokan belekényszerültek, s mint kifejtette: azt nem normális, hogy egy év alatt 31-33 százalékkal nőtt egy átlagos törlesztő-részlet, és szerinte százezreket érint a probléma. Azzal egyetértenek, hogy aki adós fizetnie kell, de nem uzsorát, nemzetközi pénzügyi körök által "megterhelt tételeket" - hangoztatta a jobbikos képviselő.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, hogy 95 ezer háztartást érint az a veszély, hogy nem tudják törleszteni részletüket. Nagyon sok család nagyon nehéz helyzetbe került, ezért hosszabbítják meg a moratóriumot, hogy rajtuk lehessen segíteni. A kormány azt a védelmet kívánja biztosítani, hogy a fejük felett megmaradjon a tető - mutatott rá. Az államnak azonban nem kell akkor a rizikót átvállalnia, ha valaki nem feltétlenül szükséges fogyasztási javakra költötte a kölcsönt. A bankok pedig kiveszik részüket a közteher vállalásával a bankadó fizetésével - szögezte le, hozzátéve: a bankrendszerre szükség van.

(mti)