A szerbek szerint az EU-bővítés sikertörténet

A Közép-európai Egyetem (CEU) és az Európai Bizottság magyarországi képviselete által az EU-bővítés kilátásairól rendezett eseményen kifejtette: a 2004-es bővítés történelmi lépés volt, amely mindössze 15 évvel a berlini fal leomlása után egységet hozott a hidegháború évtizedei alatt megosztott Európába. A bővítéssel minden ország jól járt: a gazdasági növekedés megugrott, új munkahelyek jöttek létre és emelkedett az életszínvonal.

Vincent Degert hangsúlyozta: az unió nyugat-balkáni bővítése stabilitást hozhat ebbe a térségbe is, és javulhat a regionális együttműködés, amelyet az EU szorgalmaz az országok között. Addig is több kihívással kell megküzdeniük az országoknak, így Horvátországnak be kell fejeznie a csatlakozási tárgyalásokat, azt követően népszavazást kell tartania a horvát uniós tagságról, majd a csatlakozási szerződés ratifikációja következik Horvátországban és az EU tagállamaiban - emlékeztetett.
Hozzáfűzte: Szerbiának az Európai Bizottság kedvező véleménye az országról, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdése a nem túl távoli jövőben lehet a célja.

Mindemellett más tényezők is nehezíthetik az előrelépést, így például a gazdasági válság, a megoldatlan kétoldalú ügyek az országok között, a térségből az EU felé igyekvő bevándorlók, vagy az unió bővítési fáradtsága - fogalmazott.

Ivan Bandic horvát nagykövet beszédében kiemelte: szerencsésnek tekintik magukat, amiért a jövő évben Magyarország és Lengyelország tölti be az unió soros elnöki posztját, mivel mindkét ország elkötelezetten támogatja a horvát csatlakozás mielőbbi megvalósulását. Magyarországgal egyébként is mindig kiváló volt a kapcsolatuk, Budapest 20 éve töretlenül segíti Zágrábot - tette hozzá.

A csatlakozási tárgyalásokat 2005-ben kezdték meg, és a fejezetek nagy részét már lezárták - idézte fel a nagykövet, hozzáfűzve: Zágráb mindent megtesz azért, hogy a hátralévő részeket is lezárják.

A bővítés mindig nagy kihívást jelent az EU számára - hangsúlyozta Balázs Péter, a CEU bővítéssel foglalkozó központjának (CENS) igazgatója, korábbi külügyminiszter. Az EU tagjelölt államai (Horvátország, Macedónia, Törökország és Izland) nagyon eltérő hátterű országok, közülük a magyarok érthető módon Horvátországot érzik magukhoz a legközelebbinek. Éppen ezért remélhetőleg a 2011 első félévében esedékes magyar elnökség alatt fontos előrelépés történik majd a csatlakozási folyamatában - tette hozzá.

Szűcs Tamás, a bizottság magyarországi képviseletének vezetője az eseményen elmondta: a horvát csatlakozás kiemelt jelentőséggel bír Magyarország számára, ezért lehetőségeihez képest igyekszik elősegíteni a folyamatot.

(mti)