"A magyarok vállalható alkotmányt szeretnének"

Mint közölte, "ma újra elvárás, hogy hosszútávon működő, jogbiztonságot adó, mindenkire érvényes törvények szabályozzák az életet", egyúttal "világossá vált, hogy a társadalmat súlyosan mérgező, kirívó törvénytelenségek, a szinte normává emelt normakerülések nem ölték ki a közösség jogérzékét."

A jogalkotók precíziós, kiegyensúlyozó szakmunkát, kodifikációt végeznek, amely azonban nem érvényesíthet minden felmerülő igényt - a törvénykezésnek sosem ez a célja, pusztán keretet ad. A közösségi elvárásokat viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni - hívta fel a figyelmet.

Az új alkotmány születését meghatározzák az európai, demokratikus elvek, az eddigi alkotmány szövege, "a más országoktól megszívlelendő példák, a gyakorlat, az Alkotmánybíróság működéséből, döntéseiből leszűrhető tapasztalatok" - hangsúlyozta.
Az államfő rámutatott: az alkotmány szimbolikus kérdés is, "sokkal több, mint törvény, minden állam számára a létezés, a működés alapja". Mérce, amelyhez az emberek igazodnak, amely nemcsak a jelenben zajló élet alapvető szabályait, céljait rögzíti, hanem arról is szól, "kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen küldetést érzünk a magunkénak, milyen jövőt szeretnénk a gyermekeinknek."

Egy alkotmány akkor tölti be hivatását, "ha minden más jogszabály belőle forrásozik, rá támaszkodik, ha minden közös cselekvés hozzá igazítható" - tette hozzá.
Schmitt Pál utalt arra: mivel "a köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét, és őrködjön a törvényesség felett", ő is megfogalmazott ajánlásokat a készülő alkotmányhoz a családok, az anyanyelv védelmére, az egészséges élethez való jogra, az élethosszig tartó tanulás fontosságára vonatkozóan, és arról is, hogy az alaptörvény "szóljon Magyarországról, erről a kereszténységben született, a Szent Korona által jelképezett nemzetről."

(mti)