Uránkutatás: egymásnak feszültek a politikusok, a civilek és a WildHorse

Rendkívüli ülést tartott péntek délután az önkormányzat emberi erőforrás bizottsága a Pécsre tervezett uránbánya ügyében. A zsúfolásig telt városházi díszteremben a civilek mellett a WildHorse képviselői is felszólalhattak. Az ausztrál központú cég vezetője ígéri, kiemelt szempontként kezelik az egészségvédelmet, ám ez a bánya ellenzőit aligha győzte meg. Még úgy sem, hogy a WildHorse már ezerötszáz új munkahelyről beszél.

Első alkalommal tehettek fel kérdéseket a nyilvánosság előtt a Pécsre tervezett uránbányával kapcsolatban a pécsi civilek, illetve a városatyák. A Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság pénteki ülésén megjelentek éltek is a lehetőséggel, a WildHorse képviselőit két órán keresztül faggatták.

Kővári János, a grémium elnöke a tanácskozás megnyitásaként reményét fejezte ki, hogy a pénteki ülés a párbeszéd megkezdését jelenti. Az ÖPÉ-s képviselő bevezetőjében leszögezte, a felröppent hírekkel ellentétben az önkormányzat és a WildHorse között semmiféle együttműködés nincs.

Benkovics István, a WildHorse Eneregy Kft. ügyvezetője a korábbi vádakra reagálva kiemelte, a mecseki uránkutatás környezetbarát módon folyna, a procedúra minimális felszíni fúrással megoldható. A cégvezető előadásában elmondta, a Mecsekben jelentős ércvagyon található, ennek kibányászása közvetlenül mintegy ötszáz, ám közvetetten akár ezerötszáz embernek is munkát adna.

Mint megtudhattuk, a WildHorse hatástanulmányt készített a Kismélyvölgy utcai fúrásokkal kapcsolatban, a vizsgálatok pedig azt mutatják, a kutatás nem járna jelentős környezeti terheléssel.

Hegyi Ákos, a bizottság fideszes tagja arra volt kíváncsi, a cég végez-e bárhol a világon kutatási vagy konkrét bányászati tevékenységet. E mellett tudni szerette volna, kiket alkalmaz majd a cég a munka során, előfordulhat-e például, hogy külföldi munkavállalókat hoznak?

Benkovics István válaszában kifejtette: ugyan már viszonylag kevés bányász dolgozik Magyarországon, a pécsi „maglétszámot" a tervek szerint magyarokkal töltik fel, de ennek fenntartásához „hosszú távon minőségi szakképzésre lesz szükség". Ami pedig a külföldi tapasztalatokat illeti: a cégvezető tájékoztatása szerint a WildHorse-nak a tengerentúlon, Csehországban és Romániában is vannak érdekeltségei, bár azt elismerte, konkrét bányászatot egyik helyen sem folytatnak.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arra volt kíváncsi, milyen technológiák jöhetnek szóba a kitermelés során, illetve, hogy a bányászati tevékenység (a tervezett kutatófúráshoz hasonlóan) a Kismélyvölgy utca házai mellett történne-e. A képviselő érdemi válasz nélkül maradt, Benkovics István ugyanis nem tudta megmondani, pontosan milyen módon hozzák felszínre az ércet, hiszen erre is a kutatás során derülne fény. A fúrásról azonban többet is megtudhattunk:

- Az érces területeket oldalirányú vágatokkal érnénk el, a járatok pedig a korábbi bányaüzemek területéről nyitnánk meg - reagált a másik felvetésre az ügyvezető.

Peták Péter, az Istenkútért Egyesület társelnöke szerint a cég a házak alá fúrna be, amit a Wildhorse képviselője nem is tagadott. Ugyanakkor leszögezte: szerinte a valódi kérdés az, hogy ezen a módon is megoldható-e a biztonságos bányászat.

Mindenesetre a kétórás tanácskozás érezhetően kevésnek bizonyult a kérdések tisztázásához. Annyi bizonyos: az uránbányászat lehetőségeit vizsgáló vegyesvállalat október 15-ig kapott határidőt a hatástanulmány elkészítésére. A bizottság döntése értelmében pedig a Wildhorse-nak július 31-ig kell tájékoztatnia a grémiumot a kutatás tervezett menetrendjéről.

Képünkön: Benkovics István beszél a pénteki fórumon. 

Palotás P.