Márta István válasza Pinczehelyi Sándornak: "Egyetértünk abban, hogy a polihisztorság ideje lejárt"

Interjút adott a Pécsi Újságnak a napokban Pinczehelyi Sándor, melyben a Pécsi Galéria helyzetéről és a vizuális művészeti alkotások bemutathatóságáról fejtette ki véleményét. A munkatársunkkal folytatott beszélgetést hétfőn este közöltük. Mivel az általa elmondottak érintik Márta István munkáját is, a Zsolnay Negyed vezetőjének - még az említett interjú megjelenése előtt - felajánlottuk, hogy azon melegében reagáljon az ott olvasható kijelentésekre. Az alábbiakban a ZSÖK vezetőjének szerkesztőségünkhöz elküldött válasza olvasható.

"Pinczehelyi Sándor nyilatkozik a Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) vizuális művészeti tevékenységével kapcsolatban.

A Mesternek több érdekes észrevétele és sajnos még több hiányos információra valló állítása van a témát illetően.

Sem a Pécsi Galériát, sem a világörökségi helyszíneket, sem a Középkori Egyetemet nem „terelték be" a Kulturális Negyedbe, mint ahogy a Kodályt és a Művészetek Házát sem. Helyesen: a Zsolnay Örökségkezelő NKft. „divizióiként" egy a - gazdálkodásban takarékosabb és ésszerűbb - marketing kommunikációjában hatékonyabb formában való működést tett lehetővé a tulajdonos Önkormányzat.

A különböző területek összlátogatottsági adatai és a takarékosabb gazdálkodás mindenesetre a döntést helyességét igazolják. Az egy más kérdés, hogy a közös működésben rejlő lehetőségeket a Galéria jelenlegi vezetője mennyire és hogyan tudta kihasználni az elmúlt három évben.

Engedtessék meg egy rövid lábjegyzet.

Tudomásul kell venni, hogy mind a nézői, mind a kiállítási szokások, technikák, finanszírozási lehetőségek és a vizuális művészeti trendek is alaposan megváltoztak az elmúlt két évtizedben. A „zászlóshajó" már nem „suhanhat" pusztán a nosztalgia szelére hagyatkozva. Új formákra, eszközökre, kapcsolatrendszerekre, forrás bevonásokra van szükség. Ennek tudomásul vételével lehet megújítani a Galériát, ezért is írtuk ki a vezetői pályázatot. Éppen Pinczehelyi Mester szavaival maximálisan egyetértve próbálunk változtatni, hisz gondolatai a mára is vonatkoznak; „(...) Azért jött létre a galéria, hogy a mai kortárs művészet naprakész, friss tendenciáit a közönség elé tárja, helyet adjon „a művészek rendszeres eszmecseréjének, találkozásainak (...)" A pályázati kiírásunk egyértelműen fogalmaz: „A ZSÖK célja, hogy a Pécsi Galéria, annak „újrapozícionálása" eredményeként, jelentős mértékben emelkedjen a kiállítási helyszínek közönségvonzó képessége, továbbá az itt zajló szakmai tevékenység révén, Pécs kortárs művészeti tradícióihoz méltó vizuális művészeti műhellyé is váljon.

A Galéria törekedjen arra, hogy a jövőben, a helyi és országos művészeti (köz)élet meghatározó - akár azt formálni képes - szereplője legyen. A szakmai irányításnak vállalnia kell a hazai és nemzetközi kapcsolatok elősegítését és a ZSÖK részegységei, kulturális szegmensei között lévő szinergia lehetőségek kihasználását (...)"

A Mester sajátságos perspektívából elemez és ad tanácsot: „(...) Azzal, hogy a tárlatokat sok munkával megrendezik, a munka 50 százalékát végzik el, a másik fele, hogy el is kell azt „adni". Ehhez jó kommunikációra, nyomtatványokra, katalógusokra, könyvekre, programokra, foglalkozásokra van szükség, amelyek forrásait ma az anyaintézménytől nem kapják meg, ezért kevés a látogató." Az, hogy a ZSÖK helyszíneken két év alatt megvalósult 89 kiállítást megtekintő 36 ezer fizető látogató sok, vagy kevés, nem tisztem eldönteni. Az viszont tény, hogy minden olyan feladatra, amelyet a galéria vezetője eltervezett, egyeztetett - jutott forrás. Talán az is tagadhatatlan, hogy nem kell szégyenkeznünk a kiállítások tartalma miatt sem.

A Mester is emlékezhet az M21-esben rendezett Konkoly, Valkó, Komoróczky, Szirtes, Tolvaly életmű kiállításokra, a fiatalokat többször is bemutató PTE Művészeti Kar, ill. a nemzetközileg is jelentős Privát Nacionalizmus anyagaira. A Széchenyi téren a Magyar Elektrográfiai Gyűjtemény, a Látványtér, a Pécsi Underground 80', az Ámos, Bencsik, Takács kiállítások, a Keresztény ikonográfia, a Lengyel Péter és tanítványai anyagok is szakmai sikernek könyvelhetők el. Folytathatnánk a sort a Cellában és a Művészetek Házában, vagy akár az új helyszínünkön; az E78-as Kemence Galériában rendezett kiállításokkal, vernisszázsokkal, szakmai találkozókkal, tárlatvezetésekkel, múzeum- és művészet pedagógiai akcióinkkal. Horvát, japán, arab kiállításaink is voltak, de való igaz, hogy az ez irányú nemzetközi kapcsolataink szűkültek. (Éppen ennek fejlesztése miatt is írtuk ki a pályázatunkat.)

Drága Mester! Két évre tervezhető intézményi költségvetés ma Magyarországon nem létezik. Sajnos Pécsett sem.

Ami a „beintegrálódott" Pécsi Galéria 38 millió forintját illeti, ez ma is meg van, ugyanúgy, mint akkor; az egyes kiállításokba beépítve programköltségként, továbbá a bérekbe, az üzemeltetésbe, a működtetésbe, bérleti díjba (Széchenyi tér), rezsibe implikálva. Mivel újabb helyszínekkel, tartalommal bővítettük vizuális művészeti tevékenységünket, ennél még többet is költünk erre a célra.

A Mester szóvá teszi, hogy a fesztiváljaink „nem említhetőek egy lapon a mai vizuális művészettel" (?). Nem értem a feltevést, hisz soha senki sem akarta az „egylapon" említést. Az viszont igaz, hogy pl. a II. Zsolnay Fesztiválon kiemelt helyett kaptak a pécsi, vagy Pécsett tanuló fiatal képzőművészek. 10 bel- és kültéri installáción mutatták be kreatív alkotói tehetségüket. A kerámia, a festő és szobrász tanszék minden esetben szívesen látott vendégek akár a Negyedben, akár más kiállítóhelyeinken is. Nemsokára nyitjuk a tervezőgrafikusok kiállítását is az E78 Kemce Galériában.

A Mester kijelentését, miszerint „(...) egy zenei és egy közgazdász végzettségű ember irányítja a vizuális művészetet a ZSÖK-ben", csak annyiban kommentálnám, hogy ennek a területnek a vezetője régen és jelenleg is: Gamus Árpád. Ő - mint ahogy sokan mások - sokat tett az egykori Pécsi Galériáért. Tudása, tapasztalata vitathatatlan, ezért is kapott meghívást a szakmai kuratóriumba, amelyet el is vállalt.

A pályázók - amennyiben igénylik, a személyes konzultációk alkalmával - tájékoztatást kapnak a büdzséről és az „intézményi hierarchiáról" is. Természetesen Pinczehelyi Sándornak is állok rendelkezésére bármikor, amennyiben igényli az egzakt információkat.

A Mester a ZSÖK területeit illető (f)elosztási javaslatával most nem foglalkoznék.
Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a polihisztorság ideje lejárt.

Márta István"