Inkább a végsőkig kizsigereltnek, mintsem lázadóknak tűntek a patacsi fórumon a devizahitelesek

Hargitai János KDNP-s honatyának tették fel a legtöbb kérdést azon a lakossági fórumon, amelyet pénteken este tartottak a Patacs Rácvárosért Egyesület szervezésében a devizahiteleseket érintő problémákról. A patacsi Művelődési Házban megtartott eseményen, az érintettek mellett négy országgyűlési képviselő is részt vett. Parázs viták helyett sokkal inkább elkeseredett érvelések sorozatának lehettek tanúi a jelenlévők. 

Lőrincz Miklós, az egyesület vezetője arra kérte a résztvevőket, hogy a minden negyedik magyar családot érintő, általa hungarikumnak nevezett problémával kapcsolatban lehetőleg pártpolitikától mentesen és higgadt hangnemben tegyék fel kérdéseiket a képviselőknek. A művelődési házba egyébként Szili Katalin független, Hargitai János KDNP-s, Németh Zsolt jobbikos, és Tóth Bertalan szocialista képviselő fogadta el a meghívást.

Lőrincz arról is beszámolt, hogy szervezetük nemrég jogsegélyszolgálatot indított, amelyet eddig több mint ötszázan kerestek meg. Hangsúlyozta, céljuk, hogy tárgyalással érjenek el előrelépést a devizahiteleseket érintő nehézségek csökkentésében, ugyanis az eddigi intézkedések, tehát a végtörlesztés és az árfolyamgát, nem hozott számukra elfogadható megoldást.

Elsőként egy idős hölgy ismertette esetét, elkeseredetten tudakolva a képviselőktől, hogy miként emelkedhetett 16 millió forint felvett hiteléből 29 millióra a tartozása. Továbbá arra is választ várt, hogy a döntéshozók meddig engedik a „szabad rablást a bankoknak".

Az őutána szót kapó Néma József - akit Lőricz Miklós a szervezet szakértőjeként mutatott be - már konkrét javaslatokat is tett a képviselőknek, mondván, a kormány a rezsicsökkentéshez hasonlóan egy tollvonással enyhíteni tudná a nehézségeket. Álláspontja szerint megoldást jelentene, ha az ügyfelekre áthárítható árfolyamváltozás mértékét 15 százalékban maximalizálná a kormány.

A képviselők közül elsőként reagáló Szili Katalin szerint ki kell mondani a devizahitel(ek)ről, hogy az egy hibás termék, amelyet vissza kell váltani, valamint az adósok által befizetett összeget hátralékuk tőketartozásában jóváírni. Egyúttal arra bíztatta a szorult helyzetben lévőket, hogy a nemrég kinevezett pénzügyi biztost is keressék meg eseteikkel. Hozzátette, tavaly egy konkrét törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentben, a magánszemélyek csődeljárásával kapcsolatban, amelynek szavazásán a kormánypárti képviselők arra hivatkozva tartózkodtak, hogy a kérdést a kormány fogja benyújtani a jövőben. Ugyancsak megemlítette egy végrehajtási törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatát, miszerint ne lehessen a mindenkori saját jogon járó nyugdíjminimum kétszerese alatt végrehajtást kezdeni, amelyben az is szerepel, hogy 500 ezer forintos tartozás alatt ne lehessen ingatlant árverezni.

- Van egy állításom, amivel szándékosan bántani akarom önöket, hogy utána másképp beszéljek - indította hozzászólását Hargitai János, aki úgy fogalmazott: "önök mindannyian hibásak azért, amiért ebben a helyzetben vannak. Önök önként gyalogoltak bele ebbe a helyzetbe".

- Ugyanakkor teljesen igazuk van abban - folytatta a KDNP-s képviselő - hogy az állami védőháló, a PSZÁF, és az akkori kormány semmit nem tett azért, hogy önöket, gyenge embereket megvédje az erős bankoktól.

Hozzátette, azt is "jól látják a jelenlévők, hogy ez magyar jelenség, ugyanis hazánkban sokkal nagyobb a probléma, mint bármelyik másik közép-európai országban". Mint felidézte, amikor a Svájci Nemzeti Bank évekkel ezelőtt felhívta az országok figyelmét a frank alapú hitelezés veszélyességére, más országokban törvényi eszközökkel féken tartották a bankokat.

- Ez Magyarországon nem történt meg, a bankok profitéhsége pedig vitte őket ebbe az irányba - mutatott rá.

- Ezt a helyzetet jogalkotással nem lehet önmagában megoldani - reagált Hargitai János arra a felvetésre, miszerint a kormány egy tollvonással meg tudná oldani a helyzetet. Mint hozzáfűzte, "a kormány minden szinten szembe megy a bankokkal".

- A pálya az lenne, ha a bankok is belátnák, hogy érdekük változtatni, ugyanis ha marad ez a helyzet tömegesen dőlnek be a családok, így nem lesz visszafizetés, és a sok ingatlannal amit lenyúlhatnak, nem mennek semmire. A kompromisszum az lehet, hogy a bankok a konstrukción annyit igazítsanak, hogy a hitelesek belátható időn belül ki tudjanak menekülni a helyzetből és a bankrendszer se omoljon össze. Ez a harc zajlik a bankvilág és a kormány között - fogalmazott dr. Hargitai.

Az MSZP-s Tóth Bertalan amellett tört lándzsát, hogy "szükséges a jogi szabályozás". 

- Érthetőek az indulatok - tette hozzá, s példaként hozta fel saját bátyja esetét, aki külföldön vállalt munkát, hogy devizahitelét törleszteni tudja. Hangsúlyozta, a jogi keret megteremtésének a „való életen kell alapulnia". A szolgáltatóknál alkalmazott adósságkezelés metódusát látná a legmegfelelőbb lépésnek.

Németh Zsolt jobbikos képviselő elmondta, nem ért egyet azzal, hogy a hitelfelvevők is hibásak lennének. Érvelése szerint, ha valamihez hitelt kell felvenni az eleve hátrányos, eleve rossz helyzet. Ugyanez vonatkozik a fiatalokra, mondta, akiknek "első kis lakásukért kell kölcsönhöz folyamodniuk, amit hosszú éveken keresztül kell fizetniük".

- Aki nem örököl, szerez valahonnan lakást, esetleg nem él olyan életet, hogy önkormányzati lakást kapjon Pécs városától, annak hitelt kell felvennie - fogalmazott, hozzátéve, hogy az efféle hiteleket inkább uzsora-bűncselekménynek nevezné.

Német Zsolt felidézte, pártja bajba jutottakat segítő parlamenti indítványait leszavazta a kormánytöbbség. A képviselő egy rendhagyó megoldást is javasolt a döntéshozóknak, miszerint „bűnözők helyett" a kilakoltatott hiteleseket kellene az önkormányzati lakásokba költöztetni.

A fórumon egyébként több résztvevő szállt vitába a meghívottakkal, míg mások elismerték pl. Hargitai János felelősséget firtató megjegyzését. Szóba került az is, hogy tekinthető-e a devizahitelt nyújtó megállapodás valódi szerződésnek (ezzel kapcsolatban az uzsora kifejezés hangzott el leggyakrabban a fórumon), illetve az is, hogy a jelenlegi konstrukcióban a devizahitelezés rosszabb, mint az uzsora. Az egyik hozzászóló részéről felvetődött, hogy a pénzügyi biztos posztjára, a devizahitelesek segítését felvállaló ügyvédet, Léhmann Györgyöt kellene kinevezni.

Fekete Kálmán, akivel a Pécsi Újság.hu néhány héttel ezelőtt közölt interjút, a témával kapcsolatban, az eseményen a pécsi polgármester és a fideszes országgyűlési képviselők fórumtól való távolmaradását tette szóvá.

A Patacs Rácvárosért Egyesület szombat reggel hét órakor indít buszokat a Domus parkolóból, hogy „a banki önkényuralom ellen" tiltakozók csatlakozhassanak a múlt hét óta a budapesti Kossuth téren demonstráló Kásler Árpádhoz és követőihez.

B. G. - Fotó: Dittrich Éva