A zöldek újra megtámadták a mecseki bányanyitást
2008. április 24. csütörtök 06:36
Egy pécsi cég, a Calamites Kft. nemrégiben geológiai kutatásokba fogott, s a korábbi adatokat is felhasználva arra jutottak, hogy még cirka egymilliárd tonna ásványvagyont rejthet a keleti Mecsek, Váralja térségében.
A cég egy húszhektáros területen Nagymányok mellett idén tavasszal szerette volna elindítani a külszíni fejtést, ám a zöldek közbeszóltak.
Verbőci József, a kft. ügyvezetője munkatársunknak azt mondta, miután a Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület megtámadta a hatóság által már kiadott engedélyüket, így a másodfokú határozatra július közepéig várniuk kell. Tudomása szerint a zöldek egy több szász oldalas beadványt készítettek, melyben azokat a kifogásaikat ismétlik, melyeket az eljárás során egyszer már részletesen megválaszolt határozatában a zöldhatóság.
Az ügyvezető szerint a másodfokú engedély kiadása után hatvan nap átfutási ideje van arra a bányaszati műszaki hatóságnak, hogy kiadja a végleges kitermelési engedélyt, ennek birtokában pedig legkésőbb szeptemberben meg is indulhat a munka.
A Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület már korábban is felemelte szavát a külszíni fejtés ellen, mert szerintük a kitermelés során a tervezett robbantásokból fakadó szeizmikus mozgások károsíthatják az épületeket.
Érvelésük szerint a hidasi vízbázist is veszélyezteti a beruházás, mivel a detonációk miatt megrepedezhet a talaj, s a réseken keresztül leszivárgó szennyezett talajvíz elérheti a vízkészleteket. Az egyesület úgy érvel, hogy a fejtési munkákból felszabaduló por súlyos terhelést jelent majd nemcsak a környezetre, de a lakosságra is.
Verbőci a cég középtávú elképezéleseiről szólva azt mondta, mivel a szenet nemcsak tüzelőként lehet értékesíteni, a Nagymányok mellett a külszíni munkák során egy speciális eljárással, úgynevezett „tisztaszén" technológiával hasznosítanák az ásványkincs egy részét, mindehhez egy kísérleti üzemet is telepítenének a térségben.
A Nyugaton már régóta használt módszer lényege az, hogy elgázosítják a szenet, az eljárás során hidrogéngázhoz jutnak (ennek égésterméke vízgőz), a leválasztás során fennmaradó szén-monoxidot pedig ellenőrzött körülmények között elégetik - de a fekete gyémánt - kéntartalma révén - vegyészeti célokat is szolgálhat.
Mindeközben a „Máza-Váralja-Dél" mélyművelésű bánya tervein is dolgoznak. Az üzemet a nevet adó két mecseki településtől délre nyitnák meg. A tervek szerint itt klasszikus mélyművelésű kitermelést alkalmaznak majd, s nyolcszáz méter mély vágatokat alakítanának ki.
A mélyművelésű bányában 2800 embernek adhatnának munkát.
E munkák beindítására még évekig várni kell, hiszen Verbőci szerint a beruházás finanszírozásába európai bányászati cégeket, kohászati műveket is be kell majd vonniuk.
Bóka Máté
Facebook box
Megosztás
Kapcsolódó írások
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Nem engedtek a bérleti díjból, hát...
- Ezeken a helyeken adhatunk vért...
- Nem nyert, így sajnos újra...
- Gyönyörű tavaszias időjárás lesz a...
- Nézzük, melyik számokat húzták ki a...
- Ritka baleset: csatornába hajtott egy...
- A bor mellé virágot is vesznek a...
- Itt van a kincset érő öt szám, nézze...
- Több mint 100 ezren szedték a...
- Tűz ütött ki egy sorházi lakásban...