Március végéig a vakok és gyengénlátók számára is teljesen akadálymentessé válik Pécs város hivatalos oldala, amely a siketek és nagyothallók számára már elérhető ily módon. A kérdéskörben nem járatosak számára persze furcsa, hogy a nagyothallók nem ugyanúgy olvasnak, mint az ép hallással rendelkezők. Hiszen a laikus feltevés szerint a hallássérültek minden bizonnyal az épnek mondott emberekhez hasonló mértékben bírják a magyar nyelv írott változatát. A városi honlap siketek és nagyothallók számára történt akadálymentesítésében is részt vevő Weisz Fannitól azonban megtudtuk, a valóságban ez közel sem ilyen egyszerű. 

- Az az alapfeltevés, hogy a siketek és súlyos mértékben nagyothallók az olvasott szöveget teljesen megértik, nem igaz - kezdte Pécs város arca. - Az a baj, hogy a hallássérültek oktatásában, különösképpen a siketek esetében, a jelnyelv tanítását a mai napig, ha nem is tiltják, de nem támogatják.

- Helyette továbbra is a beszédtanítást favorizálják, és mivel a pedagógusok nagy része nem ismeri a jelnyelvet, ezért nincs olyan közvetítő közeg, amelyen tovább adhatóak lennének az ismeretek, például a magyar nyelv szabályai, így sokan közülünk azt teljes egészében nem is értik. Holott a nyelvészek már korábban bebizonyították, hogy nem okoz hátrányt a mentális fejlődésben, ha valaki a vizuális nyelvet használja - tette hozzá.

Ezért - emelte ki Weisz Fanni - a siketek sokszor nem megfelelő tudással kerülnek ki az oktatásból, és például szakmát sem tudnak tanulni. Aki kivételt jelent, az annak köszönheti ezt, hogy családjában ismerik a jelnyelvet, az iskolákban pedig a hallássérült diákok egymástól tanulják el a jelelést.

Fanni szerint szerencsére egyre több helyen kezdik előnyben részesíteni a bilingvis oktatást, amely olyan jel-szókészlettel ruházza fel használóját, amelynek köszönhetően bármilyen ismeretet, köztük a magyar nyelv szabályait is sikeresen el tudják sajátítani.

A fentiekből kifolyólag tehát a városi honlap akadálymentesítésének köszönhetően ma már minden információ eljuthat a hallási fogyatékkal élőkhöz is, hiszen a szöveges tartalmakat egy videó-spot formájában "eljelelik".

- Ha ez nem így lenne, az információk jelentős része elveszne - összegzett Weisz Fanni, aki szeretné, ha a jövőben a jelnyelv oktatása minél nagyobb szerepet kapna. Egyúttal arra biztatja a hallássérülteket, hogy használják fel, az évente 120 órában megállapított ingyenes jeltolmácsi szolgálatot is.

Balikó Gergő - Fotó: Dittrich Éva