Pezsgő társadalmi élet, csilingelő villamos: ilyen volt Pécs a két világháború között

2022. szeptember 19. hétfő 15:00

Pezsgő társadalmi élet, csilingelő villamos: ilyen volt Pécs a két világháború között

Fiatalok sietnek a vendégekkel teli Nádor szálló felé, miközben villamos halad el a kirakatokat néző házaspár mellett. Már javában megy a filmvetítés az Apolló moziban, a cirkuszosok pedig melegítenek az előadásra. Időutazásra indultunk pár éve a két világháború közötti Pécsre.

 

 

Úti kalauznak dr. Vargha Dezső nyugdíjas főlevéltárost kértük. Az 1920-as, 30-as éveket jól ismerő várostörténeti szakember szerint igazán pezsgő élet volt akkoriban Pécsett.

Kellett volna a mecseki szén a szerbeknek

Ugyan 1919-ben már hivatalossá vált, hogy Pécs magyar fennhatóságú maradhat, a szerbek nem akartak lemondani a hatalmas szénvagyont rejtő Mecsekről. A nagyhatalmak végül 1921-ben kötelezték Jugoszláviát a csapatok kivonására.


- Kultikus helynek számított a Nádor szálló és a színházzal szemben lévő kaszinó. A szórakozni vágyók bizonyosan megtalálták a nekik megfelelő helyet, hiszen ebben az időszakban már javában működött az Apolló, majd a harmincas évektől az Uránia mozi. A belváros szélén, a Búza téren pedig gyakran vertek sátrat cirkuszi társulatok - sorolta.


Fürdőzők a Balokányban 1924-ben (Fotó: Höfler Tibor/fortepan.hu)

 

Virágozott a fürdőkultúra. A csobbanni vágyók még válogathattak is, hogy hol hűsöljenek a melegebb napokon. A 19. század közepén épült Balokány strandot a harmincas évek elején teljesen átépítették, így az akkori igényeknek megfelelő fürdővel gazdagodott a város. Itt aztán szinte egymást érték az úszóversenyek és a vízilabda mérkőzések.


Hullámfürdő, 1936 (Fotó: Székelyi Péter/fortepan.hu)

 

A Balokány vízében edzett Abay Nemes Oszkár bronzérmes olimpikon, aki kapocs a két pécsi strand között, manapság ugyanis a sportoló nevét viseli a Hullám fedett uszodája. A ma is népszerű strand területén már a 19. században is fürdő működött, a modernnek nevezhető nyári létesítmény 1926-ban épült fel, a beruházó után Maléter-fürdőnek elnevezve. A mai nevét 1935-ben kapta, ekkortól ugyanis már - az országban harmadikként - hullámgépezettel felszerelt medencében szórakozhattak a pécsiek.


Túrázók a Mecseken az 1934-es esztendőben (Fotó: Höfler Tibor/fortepan.hu)

 

Maradva az aktív kikapcsolódásnál, említést érdemel az országosan is híres Mecsek Egyesület. Rendszeresen szerveztek túrákat, nekik köszönhetően manapság is jól kialakított útvonalakon, szép pihenőhelyek mellett haladhatnak a kirándulók.

A színház épülete 1930-ban (Fotó: Höfler Tibor/fortepan.hu)

 

- Ha a két világháború közötti Pécsről beszélünk, kihagyhatatlan a villamos, amely alapvetően határozta meg a város arculatát - tért át a kor egy másik jellemző darabjára a nyugdíjas főlevéltáros. Elmondta: a sínek (többek közt) a Zsolnay-gyár mellett, a Király utcában, a Széchenyi téren, a Főpályaudvar szomszédságában és a Szigeti-országúton futottak.

Hogy Bartók Béla 1923-as, Pannonia Grand Hotelben (ma Palatinus Szálló) tartott hangversenyét az elhaladó villamos csilingelése megzavarta-e, nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy a Pécsi Nemzeti Színház vendégei és maguk a művészek is előszeretettel vették igénybe a járműveket.

Egyetem költözött Pécsre

A trianoni tragédia kellett ahhoz, hogy a két világháború között Pécs egyetemmel gazdagodjon. A mai intézmény jogelődjének a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetem számít, melyet az 1921-ben elfogadott törvény értelmében (ideiglenesen) városunkba költöztettek. Az oktatás 1923-ban indul meg.

Az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság Pécset is elérte. Az ínség enyhítésére az Erdélyből származó Esztergár Lajos dolgozott ki szociálpolitikai programot, amely „pécsi norma" néven vált ismertté. Ennek keretében a nyomorba döntött emberek számára a segélyezésen túl közmunkát is biztosítottak, a diplomás munkanélkülieket pedig a városi intézményekben helyezték el.

A két háború közti életet a világégés egy időre megtörte, majd a szocializmus kezdetén teljesen új alapokon szerveződött újjá - ez azonban már egy másik világ volt.

 

Címlap fotónkon az 1935-ös Széchenyi tér látható. (Forrás: Erky-Nagy Tibor/fortepan.hu)

Palotás P.