Pécs, a tiltott város: a nevezetességek egy részét talán soha sem ismerheti meg a közönség

2022. május 28. szombat 11:47

Pécs, a tiltott város: a nevezetességek egy részét talán soha sem ismerheti meg a közönség

Léteznek Pécsett olyan helyek, amelyekre valószínűleg sokan lennének kíváncsiak, azonban gyakorlatilag el vannak zárva a nyilvánosság elől. Kívülről ugyan megcsodálhatjuk ezeket, de belülről csak nagyon kivételes esetekben, vagy külön engedéllyel látogathatók. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhányat azon épületek közül, melyeket talán soha sem ismerhetünk meg közelebbről.

Ki ne szeretne felmászni a városháza tornyába, vagy sétálgatni a földalatti labirintusok valamelyikében, esetleg megcsodálni a Szent István akna romjait? Biztosan a pécsi börtön is sokakat érdekel, de a víztározó is igazi tiltott különlegességnek számít Pécsett.

A Széchenyi tér egyik jellegzetességét, a pécsi városházát 1698-ban építették. Ám egy tűzvész következtében, 1710-ben újjá kellett építeni eredeti formájába a jelentősen károsult épületet. A jelenlegi csodaszép, háromszintes, neobarokk, eklektikus stílusú tornyos városháza 1907-ben készült el, Láng Adolf tervei alapján. Azonban, tekintettel a toronyba vezető lépcsősor szűkösségére és a hivatal szigorú biztonsági protokolljára, az ingatlanrész látogatását csak külön kérésre, külön engedéllyel teszi lehetővé a Polgármesteri Hivatal eseti jelleggel, előzetes bejelentkezés után látogatóknak vagy csoportoknak.

A ma már ipari műemléknek számító, gróf Széchenyi István-akna épületeit a Duna Gőzhajózási Társaság megrendelésére építették még 1906-ban. A bányatelephez aknaház, aknatorony, kompresszorház és kapcsolóház tartozott. A rendszerváltást követően azonban a felszámolt bányászati létesítmények sorsára jutott. 1998-ban, a kőszénbányászat befejeztével a telepet is lezárták. Ugyan, az épületegyüttes azóta is őrizetlenül áll, viszont az elfelejtett „városrész" az omlásveszély miatt rendkívül veszélyessé vált.

Pécs első betonlétesítménye, a több mint 120 éves Damjanich úti víztározó 1892-ben épült és még ma is megbízhatóan szolgálja a környék vízellátását. Az egyébként nem látogatható víztározó labirintust 2012-ben, a víz világnapja alkalmából, egy rövid időre megnyitotta a látogatók előtt a Tettye Forrásház Zrt. A szerencsésebbek megismerhették a földben található vezetékrendszert és kutakat is.

A mai belváros alatt, több száz éven át épültek azok a középkori pincék, melyek a pécsi borászoknak köszönhetik létüket. A borosgazdák jobbnak látták, ha féltett nedüjüket a városban tartják, ugyanis rendszeresen megcsapolták hordóikat a hegyoldalban. A föld alatt akár egy másik város is épülhetett volna, hiszen a 20. századra ezek a pincék összeértek. A Rákosi-rendszerben viszont befalaztatták az átjárókat, ezzel örökre megszüntették az ellenőrizhetetlen földalatti átjárásokat. Hasonló pincerendszer hazánkban Pécsen kívül Egerben van még.

Az egykori híres pécsi Littke Pezsgőgyár területén, a Szent István tér alatt terül el egy két kilométer hosszú, ötszintes alagúthálózat, ahol a borok érlelődnek és pihennek. Bár van lehetőség pincelátogatásra, ám ehhez előzetes egyeztetés szükséges, amennyiben bor- vagy pezsgőkóstolással szeretnénk egybekötni az egyébként nem mindennapi látványt.

A Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 1884-ben létesült, és májusban meg is kezdte működését. Az épületet Körösztös Imre tervezte. A pécsi börtönbe elég nehéz bejutni, amennyiben az ember nem követ el bűncselekményt. Külön engedéllyel be lehet menni, az érthető okokból szigorúan őrzött intézetbe, azonban elég valószínű, hogy kevesen látták még belülről az épületet és a zárkákat.

Képünkön:a város alatt húzódó pincerendszernek csak egy része látogatható.  

 

 

EQM - Fotó: Dittrich Éva (archív)