Nagycsütörtökön rabok lábát mossa meg a pápa

2017. április 13. csütörtök 08:30

Egy olaszországi börtön rabjainak lábát mossa meg Ferenc pápa nagycsütörtök délután, a Colosseumnál nagypéntek este felelevenedő keresztút stációihoz írt meditációk szövege pedig aktuális témákat érint, az emberiséget is uraló számos szenvedést hangsúlyozva.

Nagycsütörtök délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában krizmaszentelő misét mutat be. A Róma püspökének számító Ferenc pápa megáldja és megszenteli a következő évben az egyházmegyéjében a keresztelésekhez és a betegek kenetéhez használt szent olajokat és a többek között bérmáláskor és papszenteléskor is használt olajat (krizmát). A misén Ferenc pápa az egyházi hagyomány szerint megújítja papi fogadalmát a vele koncelebráló bíborosokkal és püspökökkel együtt.

Nagycsütörtök délután az egyházfő a Rómától több mint hatvan kilométerre található Paliano börtönébe látogat el. A büntetés-végrehajtási intézet egy 16. századi erődben működik, hetven rabbal, férfiakkal és nőkkel, akik mindannyian az igazságszolgáltatással együttműködő bűnözők. Ítéletük ennek ellenére hosszú börtönévekre szól, gyakran magánzárkában. A börtön egyik szárnya tuberkolózisban megbetegedett raboknak van fenntartva.

Ferenc pápa itt mutatja be az utolsó vacsorára emlékező misét (Coena Domini) a lábmosás szertartásával. Az egyházfő 12 rabnak mossa meg a lábát. 2013-ban Ferenc pápa egy római fiatalkorúak börtönében elítéltek lábát mosta meg, 2014-ben egy római betegotthonban tette ezt, majd a római Rebibbia börtönben, tavaly pedig a Rómához közeli Castelnuovo di Porto menekült-táborában. Ferenc pápa az első, aki elődeivel ellentétben nem paptársainak mossa meg a lábát, hanem férfiaknak és nőknek, keresztényeknek és muzulmánoknak. Ferenc pápa döntésére 2014 januárban módosították a lábmosás szertartását, így a papok nőket is kiválaszthatnak a szertartásban való részvételre. Ferenc pápa a világ számos börtönében járt már, utolsóként márciusban a milánói San Vittoréban, ahol több száz rabbal fogott egyenként kezet. Nagypénteken Ferenc pápa az igeliturgiát vezeti a Szent Péter bazilikában.

Nagypéntek este a Colosseumnál a Via Crucis keresztútja elevenedik fel. A keresztet szokás szerint olaszok és a kontinensek képviselői viszik, egyháziak és laikusok, fiatalok és idősek, családok, betegek, bevándorlók. Ferenc pápa a Colosseummal szemközti magaslatról követi a stációkat. A XIV. állomáson elhangzó meditációk megírását az idén a pápa Anne-Marie Pelletier francia biblikus teológusra bízta. Ő az ötödik nő, aki a Colosseumnál elhangzó szöveget írja. Ez az első alkalom, hogy a stációk nem a hagyományosan megszokott sorrendet követik, és a jézusi szenvedéstörténet eddig a Via Crucison nem idézett jeleneteit is tartalmazzák több új témával. Anne-Marie Pelletier elmondta, hogy a világ fájdalmát akarta kifejezni.

A Vatikán honlapján közölt meditációk bevezetője a mai világ nyomorral és háborúkkal teli térségeit idézi, a "széttépett" családokat, börtönben levőket, valamint a migránsokkal teli hajókat. A 3. stáció szövege Jézus meggyilkolását a zsidók és pogányok közös döntésének nevezi kijelentve, hogy keresztények sokáig "Izrael népére hárították" Jézus halálra ítélését. A 4. stáció a mindenkor a világ minden részén megerőszakolt, megkínzott, megalázott, legyilkolt emberek kapcsán a gonosz banalitásáról beszél Hannah Arendt filozófusnőnek az Eichmann-perről írt könyvét idézve. A 7. stáció a női lélek irgalmasságát hangsúlyozza, a 8. elítéli a ma is "emberek tömegeinek" kínzását. Az utolsó stáció ismét a nők szerepét emeli ki a fájdalommal teli világ vigasztalásában. A szöveg Sienai Szent Katalint, Etty Hillesum a Soában meghalt holland filozófusnőt, az 1996-ban az algériai Tibhirinében meggyilkolt trappista szerzeteseket, Christos Yannaras ortodox filozófust, Dietrich Bonhöffer luteránus teológust, a nácizmus áldozatát idézi.

Szombat este Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában vezeti a húsvéti vigíliát. Vasárnap a Szent Péter téren pontifikálja az ünnepi szentmisét, majd délben Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.