A véltnél fiatalabb lehet a fekete himlő vírusa

2016. december 10. szombat 12:30

A véltnél fiatalabb lehet a fekete himlő vírusa

A himlőt eddig az emberiség egyik legrégebbi járványaként tartották nyilván. Egy litvániai templom 17. századi gyerekmúmiájában talált vírusmaradványok alapján azonban szakértők megállapították, hogy az 1980-ben bekövetkezett kihalásáig Európában évszázadokon át pusztító kór nem is olyan régi, mint ahogyan eddig hitték.

A litvániai DNS-maradvány genetikai vizsgálata és a modern himlő DNS-ével történő összehasonlítása során kiderült, hogy csak egy olyan közös elődre vezethetőek vissza, amely 1588 és 1645 között alakult ki - közölte a kanadai Hamiltonban lévő McMaster Egyetem szakértője, Hendrik Poinar vezette nemzetközi kutatócsoport a Current Biology tudományos lapban.

A vírus két fő ága, a többnyire halálos Variola major és a kevésbé agresszív Variola minor a kutatás szerint azután alakult ki, hogy Edward Jenner angol orvos 1796-ben kifejlesztett egy oltóanyagot.

Eddig úgy hitték, hogy már évezredekkel ezelőtt estek emberek a fekete himlő áldozatául Kínában, Indiában és Egyiptomban - az időszámítás előtt 1145-ben elhunyt V. Ramszesz fáraóról is ezt hitték. A múmiáján lévő himlőhelyek azonban származhattak kanyarótól vagy bárányhimlőtől is.

"A tanulmány a fekete himlő evolúciójának kezdetét sokkal későbbi időpontra teszi. Továbbra sem tudni, melyik állat volt a vírus forrása, és mikor került át először az emberre" - mondta Eddie Holmes, a Sydney-i Egyetem evolúcióbiológusa.

Mielőtt a kutatók kivonták a vírus DNS-ét a múmiából, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyét kellett kérniük hozzá. Poinar hangsúlyozta, a mintákat olyan részletesen fragmentálták, hogy azok nem lehettek veszélyesek. "Azokat sem fertőzte meg, akik az elmúlt évtizedekben a múmiával foglalkoztak" - tette hozzá.

Bár a himlő hivatalosan 1980-ban kihalt, vannak még élő vírusok, amelyeket a legnagyobb biztonsági fokozatú laborokban őriznek az Egyesült Államokban, Atlantában és Oroszországban, Novoszibirszk közelében. A minták eredetileg 1999-re tervezett megsemmisítését már többször elhalasztották.

MTI - Fotó: AFP