Szembe megy a Pannonpower a kormány elképzeléseivel és az Ős-Dráva program célkitűzéseivel?

2013. március 10. vasárnap 19:13

A Civilek a Mecsekért Mozgalommal együttműködő Dráva Alapítvány vezetője szerint a néhány éve a francia Dalkia-cégcsoport érdekeltségébe tartozó pécsi Pannonpower szalmatüzelésű blokkjának működése "szembe megy a kormány azon elképzeléseivel, amely azt tűzte ki célul, hogy feltámassza poraiból a magyar állattartást". Ez utóbbi ugyancsak meghatározó eleme az Ormánság rehabilitációjáért elindított Ős-Dráva projektnek.

- Az Ormánságban stratégiai ágazat volt az állattartás, amióta a világ a világ, és ez mára teljesen összeomlott - emlékeztetett Pálfai László, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Mit mond a Pannonpower?

Pálfai László után megkerestük a Pannonpowert is, akik e-mailen adtak választ kérdéseinkre:
"A Pannonpower új, bálázható lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket felhasználó erőművi blokkja illeszkedik a Nemzeti Energiastratégiához, így támogatja a kormány törekvéseinek megvalósulását. Az új pécsi blokk növeli a megújuló energia részarányát, miközben csökkenti hazánk függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól és mérsékli az ország szén-dioxid kibocsátását. Az új blokk működéséhez évente 240 ezer tonna tüzelőanyagra van szükség. Ez lehet gabonaszalma ugyanúgy, mint kukorica-, vagy napraforgószár. Európa legnagyobb agrár-piackutató cégének felmérése szerint éves szinten mintegy 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik az erőmű 100 kilométeres körzetében, ennek a mennyiségnek a 3,5%-a elegendő az erőmű tüzelőanyag-ellátásához. Ez annyira alacsony érték, hogy a beszállítás a legkisebb mértékben sem veszélyezteti más szalma-felhasználók, így az állattartók igényét, hiszen részükre a keletkező melléktermékek 96,5%-a továbbra is rendelkezésre áll. A Pannonpower éves szinten mintegy 4 milliárd forintot költ el a régióban a lágyszárú biomassza-tüzelésű blokk tüzelőanyagára. Ez az összeg az erőművel hosszú távú szerződést kötő, helyben élő és gazdálkodó termelők jövedelmét gyarapítja" - írták lapunknak eljuttatott reagálásukban.

- Ha pont azt a biomassza tömeget vonják el és égetik el egy kazánban, amely az állattartás számára elengedhetetlen - gondolok itt a tápláláshoz szükséges szénára, vagy az almolás szempontjából a kalászosok szalmájára - akkor ez teljesen ellentétes hatást gyakorol arra, ami az állami célkitűzés - fogalmazott.

Mint hozzáfűzte, az állami földek bérbeadása során is azon gazdákat preferálták, akik állattartó teleppel rendelkeztek, illetve vállalták, hogy az adott területegység után megfelelő számú haszonállat tartanak.

Érdeklődésünkre elmondta, az Ormánságban a szemük előtt zajlik, ahogy a bálákat nagy pótkocsis teherautókon szállítják be Pécsre. Ezek - tette hozzá - elsősorban olyan gazdálkodóktól származnak, akik ezer, illetve több száz hektáron gazdálkodnak.

Kérdésünkre Pálfai László kifejtette, az Ormánság rehabilitációját célul kitűző Ős-Dráva programban is prioritást élvez mezőgazdaság, ezek között is az állattartás, különösen annak külterjes módjának támogatása.

- Szeretnénk a legelőinket megőrizni, ugyanis ez az egyik legnagyobb természeti potenciálja az Ormánságnak. Eközben egyes legelőinket felszántották, és nyárfákkal beültetve energiaültetvénnyé alakították őket. Száz hektár számra történt ez olyan területeken is, amelyek az Ormánság legősibb szántóterületei voltak - summázott.

Ugyanez vonatkozik szerinte a projekt másik kiemelkedő elemének tekintett erdőgazdálkodásra is. Pálfai László úgy látja, olyan mennyiségű a kivonás ezekről a területekről, hogy az már a lakossági tűzifa-ellátásban is gondot okoz.

A fentiekkel kapcsolatban megkerestük Tiffán Zsoltot, a Baranya Megyei Önkormányzat elnökét is, aki szeptemberig kormánybiztosként felügyeli az Ős-Dráva program megvalósítását, tőle azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre.

Képünk illusztráció.