Pécsett élő Hamerli-leszármazott: a kommunisták elvettek mindent
2011. október 22. szombat 20:54
A híres pécsi családok képzeletbeli versenyében a Zsolnay mellett talán a Hamerli név cseng a legjobban. A kommunizmus időszaka alatt nincstelenné tett, korábban meglehetősen gazdag família ma élő tagjai azon fáradoznak, hogy a dinasztia (és ezzel együtt a pécsi kesztyű) visszanyerje régi dicsőségét. Az - egyébként a Pécsi Újságnak évek óta videóriportokat készítő - Hamerli Endre a gyáralapító egyenes ági leszármazottja, és bár saját bevallása szerint a kesztyűkhöz nem sokat konyít, a maga módján ő is hozzátesz a családi hagyomány ápolásához: Pécsről készít dokumentumfilmet, melyben hangsúlyos szerepet kapnak a Hamerlik.
A pécsi kesztyű története a tizenkilencedik század közepén kezdődött, Hamerly János ugyanis 1861-ben indította kesztyűs és sérvkötő készítő műhelyét a Papnövelde utca közelében található Kis Flórián utca 8-ban.
Az üzlet hamar beindult, így 1865-ben Bécsben is műhelyt nyitott, majd városunkban is újabb ingatlanokat vásárolt. Többek közt ekkor került a családhoz a mai Palatinus Szálloda épülete és a Mária utcai ház is.
Nem volt zökkenőmentes a kezdet
Így csak szülői beleegyezéssel vághatott bele a vállalkozásba.
A második világháború, majd az azt követő államosítás pedig végképp tönkretette a családot. A kommunisták gyakorlatilag a dinasztia összes pécsi épületére rátették a kezüket, a família tagjainak jussa pedig a meghurcoltatás lett. A Hamerlik számára a tanulás például, itthon és magasabb fokon, szinte lehetetlenné vált.
A gyár Hunor, majd Pécsi Kesztyűgyárként működött tovább. A ma élő Hamerlik most azon fáradoznak, hogy visszaszerezzék egykori dicsőségüket.
- Bár az országban szétszórva élünk, összetartó család a miénk, rendszeresen tartunk összejöveteleket is. A legkisebbek is sokat tudhatnak a família múltjáról, hiszen rengeteg történetet meghallgathattak erről - mondja Hamerli Endre, a gyáralapító egyenes ági leszármazottja, aki, nem mellesleg, videósként több éve a Pécsi Újság.hu külső munkatársa.
- A kesztyűkészítéshez egyáltalán nem értek, nem érdekelt a mesterség. Inkább azzal próbálom segíteni a családot, hogy a városról készülő dokumentumfilmemben a Hamerlik és a gyár története majd külön részt kapjon.
A filmkészítés nem számít újdonságnak a dinasztia berkeiben, hiszen Hamerli Antal Egy nap Pécsett című, 1939-es alkotása még egy nemzetközi versenyen is előkelő helyezést ért el.
NÉZZEN BELE:
- Háromrészesre tervezem a sorozatot. Az első kettőben a mostani Pécset mutatnám be, a Rózsakerttől a megújult köztereken át, egészen a Magasházig, a harmadik epizódban pedig a Hamerli család lesz a téma - fogalmazott.
Főként amatőr rádiósok, a pécsi tűzoltóság és a városvezetés segítségének köszönhetően már el is készültek egyes részek a tervezett filmből. Endre, elképzelései szerint, az első részt november végéig be is fejezi.
Képünkön Hamerli Endre látható.
Palotás P. - Fotó: Dittrich Éva
Új hozzászólás
Megosztás
Kinyomtatom
Kommentálom
14 hozzászólás
Én is ismerem ezt az urat. Közönséges szélhámosnak tartom ! Pénzzel tartozik.
Na, akkor most ki is a hiteles nyilatkozó? Ki az egyenesági leszármazott???
Dr F.S-né, született Hamerli Erzsébet vagyok. Hamerli Endre cikkéhez szeretnék néhány pontosítást fűzni, ő ugyanis nem ismer bennünket, bár úgy nyilatkozik. A kesztyűs; id. Hamerli Károly unokája és ifj. Hamerli Károly lánya vagyok, így rám valóban igaz az, hogy egyenesági leszármazottja vagyok az alapító H. Jánosnak, ő a dédnagyapám volt. H. Endre tudomásom szerint az alapító testvérének a leszármazottja, így sok mindent nem tudhat, illetve tévesen tud. Mi hatan vagyunk testvérek, mindannyian tovább tanultunk, egyetemet végeztünk, végezhettünk, egyedüli kritérium csak az volt, hogy édesapám szakmáját nem folytathatjuk, ő vegyészmérnök volt, mi többségében építészek lettünk. Tudomásul vettük, hogy Pécsről el kell költözködnünk Budapestre,- egyikünk sem él ma sem a városban, bár Pécset szeretjük, büszkék vagyunk szépülésére.Ma már valamennyien 60 év felettiek vagyunk. Soha egyikünk sem fáradozott azon, - még gondolatban sem, hogy a kesztyűgyárat visszaszerezze. Tudomásul vettük a ránk kényszerített sorsot, nem keseregtünk és mindig felemelt fejjel mentünk tovább, visszanézni, sopánkodni nem akartunk. Így neveltek bennünket, nagy hittel, a szűleink, nagyszüleink.
dr Fazekas Sándorné (szül.:Hamerli Erzsébet)
és a hajdan Európa hírű Köhler-féle lakatos üzem? Pedig még világkiállításon is díjazták...