Összefoglaló: véget ért a pécsi Ars Sacra fesztivál
2015. október 01. csütörtök 15:55
Kilenc napon keresztül tartott az Ars Sacra fesztivál Pécsett: szeptember 19-étől 27-éig zajlott az előadásokból, beszélgetésekből, koncertekből álló programsorozat, amelynek idei központi mottója a következő volt: „Szentek legyetek!" - számolt be közleményében a Pécsi Egyházmegye.
Az idei pécsi fesztivál azért is volt különleges, mert rendezvényeinek a püspökség augusztus végén átadott s felújított turisztikai helyszínei adtak otthont.
Szélesebb közönség előtt mutatkozott be a Magtár Látogatóközpont, idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a püspöki KincsTár frissen összeállított gyűjteményét vagy a székesegyházat és a Dóm-kőtárat.
Az Ars Sacra fesztivál célkitűzése minden évben az, hogy felhívja a figyelmet az egyház és az egyházi művészet értékeire. Idén a Pécsi Egyházmegye nemcsak a programok összeállításával, de a helyszínek kiválasztásával is ezt szerette volna közvetíteni.
A székesegyház és a Dóm-kőtár szakrális terei színvonalas zenei programoknak adtak helyet: a nyitó napon Szamosi Szabolcs orgonakoncertjét hallhatta a közönség, a hét folyamán pedig a Hírës Pannónia Régizenei Együttes, a Schola Cantorum Sopianensis kórus és Tóka Ágoston orgonaművész lépett még fel. Az Ars Sacra programjába most a latin nyelvű szentmisék is bekerültek, amelyeken a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusa működött közre.
Az események jelentős részét tartalmi szempontból összekapcsolta az épített örökség bemutatásának és tanulmányozásának szándéka.
Az Ars Sacra különböző rendezvényei során a nagyszámú érdeklődő sokféle megközelítésmóddal, hangsúllyal és korszakkal találkozhatott, miközben az előadások és idegenvezetések alapvetően hasonló kérdésekre keresték a választ.
Milyenek voltak elődeink szakrális terei? Milyen kapcsolat fűzhette különböző korszakok hívő embereit, közösségeit templomukhoz, s milyen jelentőséget tulajdoníthattak a szakrális térben megjelenő művészeti formáknak, szobroknak, freskóknak, domborműveknek?
S végül: mit mond a mai művész, építész, művészettörténész, régész és történész számára mindaz, ami a gazdag örökségből megmaradt, ami látható?
A székesegyház művészettörténeti alakulásának kérdéseit járta körbe Raffay Endre művészettörténész a székesegyházban és a Dóm-kőtárban tartott idegenvezetése során.
Vezetésének és magyarázatainak középpontjában a román kori pécsi székesegyház állt, a Dóm-kőtár faragványait bemutatva a laikusok számára is megjelenítette az egykori székesegyházat a maga páratlan szépségében.
Ezzel összefüggésben különösen érdekes volt meghallgatni Dévényi Sándor előadását, aki építészként a múltból élő jelen templomépítészeti lehetőségeit, a szakrális tér 21. századi kialakításának koncepcióit taglalta.
Buzás Gergely régész, művészettörténész és Tóth Zsolt régész az ókeresztény temető feltárása alapján fogalmazták meg következtetéseiket, s nyitottak ezzel új fejezetet a székesegyház eredetének kutatásában.
Ha ugyanis a Cella Trichorát a Karoling-korban valóban használták liturgikus célokra, templomként, akkor akár ez az épület is lehetett a legelső pécsi székesegyház, amikor Szent István király egyházmegyét alapított 1009-ben.
Az építészeti és képzőművészeti értékek bemutatása az Ars Sacra rendezvényén túl is folytatódik: október 15-16-án a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete kétnapos tudományos konferenciára várja mindazokat, akik szeretnék jobban megismerni a székesegyház múltját.
A konferencia előadói a középkori pécsi székesegyházról osztják meg legújabb kutatási eredményeiket egymással és az érdeklődőkkel.
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Egy szép, igazán tavaszias napunk...
- Csaknem kétszáz alkalommal támadtak...
- Baranya, Pécs megnevezéssel...
- A Magyar Zene Házában mutatkozik be Pécs
- Nem szabad összeszedni a magányosnak...
- Lecsukatott a bíróság egy pécsi...
- Május első hetében adják át az M6-os...
- Négy napja nyoma veszett egy pécsi...
- Halálra injekciózott egy ápoló egy...
- Nézze meg, milyen lesz az idő hétvégén!