Mit csinál a főkonzul? - Elmondja eszéki emberünk, De Blasio Antonio

Tavaly ismét megnyílt a 2006-tól szüneteltetett eszéki magyar főkonzulátus, melyet a pécsi De Blasio Antonio, volt EP-képviselő vezet. A főkonzul rövidebb és hosszabb távon is bővelkedik feladatokban, napi munkáját hárman segítik, helyettese nincs, így ritkán jár Pécsre is, többnyire a hétvégén, de csak ha feladatai nem kötik a horvát városhoz.

Pedig Pécsett nem csupán a család várja, hanem meglévő és új kapcsolatainak gondozása, építése, azok mozgatása is - a területén élő magyarság képviseletében. Korábbi, orosz nyelvi diplomája (a főkonzul orosz-angol szakon végzett tanár - a szerk.) segíti a horvát nyelv megértésében. Ha rövidebb beszédet mond a magyarlakta települések rendezvényein, akkor horvátul is szól, így biztatva a helyi polgármestereket, hogy kövessék példáját, s szóljanak ők is magyarul a lakosságukhoz.

A FŐKONZULRÓL KÉSZÍTETT KORÁBBI PORTRÉNKAT IDE KATTINTVA IDÉZHETI FEL.

Kell a horvát nyelv megértése ahhoz is, hogy kezdeményezzen, mert a tapasztalatok szerint a horvátok inkább passzívan szemlélik a jelent, s nem jellemzi őket a lendületes indítás egy új témában.

Hétfőn reggel, Eszékre indulás előtt egy kávé mellett Pécsett beszélgettünk vele az eddig megtett útról és a terveiről.

- Először ki kellett alakítanunk a munka technikai feltételeit és berendezkednünk, ez tavaly szeptembertől egészen decemberig tartott. A korábbi főkonzulátusnak már csak foszlányai maradtak, az én munkám pedig teljesen eltér az elődömétől, például akkor még volt vízumkiadás is. Ez természetesen megszűnt, mivel az újranyitás Horvátország uniós csatlakozása után történt. Tavaly decembertől már fogadhattunk honosítási kérelmeket, akkortól tudtuk számítógépre vinni az adatokat. Munkám nyolcvan százalékában a magyarsággal foglalkozom, a többi a kapcsolattartás az ottani parlamenti képviselőkkel, helyi, járási és regionális vezetőkkel. Rendszeresen tartunk fogadónapokat a településeken, így kerülünk közelebb azokhoz, akik szeretnének honosítási kérelmet benyújtani. A konzuli kerület hatalmas, egészen Csáktornyáig terjed, de még Muraköz megye, valamint a dél-dunántúli Dráva-menti horvát szakasz megyéi és a közvetlen alatta lévők is hozzánk tartoznak. Rendszeresen találkozom a nagyobb városok polgármestereivel is, így gyakran járok Csáktornyán, Vukováron, Vinkovciban. Legutóbb Daruvár kért, hogy szeretnének egy hozzájuk hasonló profilú magyar várossal testvérvárosi kapcsolatot felvenni, s ebben segítek nekik. Ahol szórványban vagy tömbben élő magyarság van, a horvát vezetőkkel mindig a magyarok képviselőivel közösen találkozom, kérve mindenkor, hogy segítsék az ottani magyarokat. De nincs is semmi konfliktusuk egymással.

- Igen szerteágazó témákkal foglalkozott a múltban: a környezet- és egészségvédelem, sport területén szerzett tapasztalatait, kapcsolatait bizonyára jól tudja érvényesíteni.
- Valóban, mert tudom milyen bonyolult feladat például a pénzek elosztása egy önkormányzatban. Horvátországban pedig érdekes módon a kistelepüléseknek nincs önálló költségvetésük. Egy falusi rendezvény, egy járda javítási költségei a járás döntésétől függnek. A polgármester tehát lobbizik a járási vezetőknél, de nincs egy fillér sem a kezében.

- Milyen kapcsolatban van a pécsi és környékbeli horvátokkal?
- Nagyon régi, jó kapcsolatom van mindenkivel, köztük a Miroslav Krleža Oktatási Központtal. Tavasszal például eszéki konferenciára hívtam őket. Megismerhettük, hogyan lehet egy ilyen nemzetiségi oktatási központot jól működtetni. Eszéken is van magyar oktatási központ, de az ott még nem működik ilyen jól. Ők más törvényi szabályozással dolgoznak, s a lényeges különbség, hogy Pécsett van kollégium, ahol általánostól középiskoláig lakhatnak a gyerekek, Eszéken pedig nincs. Ezért, ha nem helybeliek a szülők, akkor minden nap szállítaniuk kell a gyerekeket. Ami ennél is fontosabb, hogy Pécsett nemcsak horvátok járnak ezekbe az iskolákba, hanem olyanok is, akiket a szüleik azért íratnak ide, mert szeretnének még egy nyelvet anyanyelvi szinten megtaníttatni a gyereküknek, néha úgy, hogy nincs is horvát a családban. A hosszú évek alatt - a kulturális, népegészségügyi vagy politikai tevékenységemmel - kialakított kapcsolatrendszeremnek sokat köszönhetek. Ezek révén tudtunk például szeptemberben megszervezni egy magyar hetet Eszéken, kiállításokkal, a Pécsi Balett fellépésével, borkóstolókkal, sporteseményekkel, s végül a kopácsi halásznapokkal. Minden nap egy horvátországi magyar néptánccsoport lépett fel, óriási sikerrel.

- Feladatai közé tartoznak a turisztikai fejlesztések is, így a bicikliutak és más közös, határmenti programok.
- Most zárult egy közös EU-s projekt a Duna-menti töltésen, ahol szilárd felületet alakítottak ki a bicikliúton. Turisztikai találkozó is volt a közelmúltban, melyet a Magyar Turizmus Zrt. támogatott. Ajánlottam, hogy Pécs vonzerejét sokkal nagyobb mértékben használják ki a horvátok - például a borutak is kapcsolatokat építhetnének. Baranya megyét én a korábbi vármegyeként szeretném kezelni gazdasági megfontolásból, mert a magyar és horvát Baranya összekapcsolásával létrejöhet egy uniós méretű régió. Javasoltam a pécsi városvezetőknek is, ha itt bármilyen iparfejlesztés lesz, vonják be ebbe a körbe a horvát-baranyai kisiparosokat, kisvállalkozókat, akik sok mindent tudnának beszállítani, a klasszikus klaszterek mintájára. A konzulátus kerületében 15-20 ezer magyar él, jelentős részük munkanélküli, többnyire saját kis földjeinken termelnek csak, de ez kevés a megélhetéshez.

- Hogyan fonódik össze munkájában a helyi magyarság képviselete és a horvát-magyar kapcsolatok építése?
- Egész évben állandóan hívnak különböző rendezvényekre, ahova szívesen el is megyek: falunapokra, kórustalálkozókra, néptáncfesztiválokra. Ilyenkor mindig a magyarság ügyei a legfontosabbak, de ha bármilyen kérdés felmerül, igyekszem az otthoni magyar viszonyokat, politikai és gazdasági helyzetet reális képpé formálni, ha nem eléggé tájékozottak az érdeklődők.

Hárságyi Margit - Fotó:Dittrich Éva