Megújult a Zsolnay-mauzóleum; a porcelángyárat alapító Zsolnay Vilmos és családja temetkezési helyét Udvardy György megyéspüspök áldotta meg hétfőn Pécsen, Schmitt Pál államfő jelenlétében.

"Csak az örökségünkkel jól gazdálkodva lehet esélyünk, hogy egy nagymúltú név érték maradjon, ha kell, új tartalommal, új lehetőségekkel felvértezve. Munkából és tehetségből épült fel egykor a siker, melynek csak tehetséggel és sok munkával lehet jövője" - hangsúlyozta a köztársasági elnök az építmény megáldása és rekonstrukciójának befejezése alkalmából a Zsolnay család tagjai és közéleti személyiségek előtt mondott beszédében.

NÉZZE MEG AZ ESEMÉNYEN KÉSZÍTETT KÉPGALÉRIÁNKAT:

Schmitt Pál úgy vélte: a Zsolnay igazi magyar világmárka, nekünk magyaroknak azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a múlt sikereit nem szabad munka nélkül átmenteni a következő századokra.

"Ebben az országban sokan sok éven át próbálták elhitetni velünk, hogy elég a cégér, a jó bor önmagától úgyis megterem. Számos olyan magyar lelemény, márka, különlegesség létezik, amelyről kis híján elhittük, örökre szóló bérletet jelent" - jegyezte meg.

Az államfő szerint ugyanakkor a tokaji is csak akkor világraszóló és nagyszerű, ha a minőség mellett elkötelezett termelők kiváló minőségű borokat szállítanak onnan. Mint ahogy az a sokat hangoztatott kitétel, miszerint a magyar találékonyság világhírű, szintén csak akkor lehet igaz, ha sok figyelemmel és forrással támogatjuk a hazai tudományos kutatás fejlesztését.

Schmitt Pál az Európa Kulturális Fővárosa program keretében épülő Zsolnay Kulturális Negyedről szólva kiemelte, hogy a valaha formakultúrát teremtő és példásan, gazdaságosan üzemelő gyár területén nyíló kiállítóhely, bábszínház, oktatási terek eltérnek a korábbi funkciótól, de azzal mégis egy helyen gyökereznek.

A köztársasági elnök örömtelinek nevezte a mauzóleum felújítását. Ezt azzal indokolta, hogy miközben Pécs sokszínű kulturális kínálatot tervezett a Zsolnay-negyedben, nem feledkezett meg a tiszteletadásról a mindig a minőségre törekvő, Pécset, az itt élőket és gyárat egyaránt szerető Zsolnay Vilmos és családja iránt.

"A közös emlékezés jár azoknak, akik maradandó emléket hoztak létre, és vitték Magyarország, a magyar ipar és a művészet jó hírét. Ugyanígy vitte Pécs tavaly Európa kulturális fővárosaként. Az elmúlt év megtanította a várost és lakóit, miként sáfárkodjanak értékeikkel" - fogalmazott.

Schmitt Pál végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy jó úton jár Pécs, ha attól a Zsolnay családtól tanul józan, dolgos hazaszeretetet, amelynek tagjai bejárták a világot, de mégis itt, Pécsen alapítottak gyárat és telepedtek le, s nemcsak a maguk, hanem a közösség érdekeit is szem előtt tartották.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy Zsolnay Vilmos a klasszikus pécsi polgári eszmény első számú képviselője volt, aki kivívta a pécsiek elismerését, ennek jeléül közadakozásból emeltek szobrot a tiszteletére.

Véleménye szerint a gyáralapító nyughelyéül szolgáló mauzóleum a világ egyik építészeti csodája, állagromlásához, díszítőelemeinek, darabjainak elhordásához a kommunista diktatúra azonban bűnös közömbösséggel asszisztált, és az EKF-program tette lehetővé, hogy az építmény újra a régi fényében tündököljön.

Mattyasovszky Zsolnay Zsófia, Zsolnay Vilmos ükunokája arra mutatott rá, hogy a világon semmi sem állandó: a történelem elszakította a márkanevet a családtól, és "az 1980-as években még hungarikumszintű nagy cég mára kézműves műhellyé vált". Az a Zsolnaykra jellemző jó tulajdonság azonban, hogy példás adófizetés mellett minden megkeresett fillér után egyet a köz javára fordítottak, ma is ott van az emberekben.

A mauzóleumot Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós emeltette a gyárral határos magaslaton. Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit, a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték el.

A neoromán építmény egy sírkápolnából és alatta egy sírkamrából áll, amely díszes eozin szarkofágot és 32 koporsófülkét rejt. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették.

A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret.

A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll.

A belső térben uralkodó színek attól függően változnak, miként jön be a fény a hat kör alakú ablakon. A legszebb látvány a téli napforduló idején tárul a látogatók elé, azt mondják, a fény akkor tárja fel az "eozin titkát".

Az építmény és környezetének állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták vagy megrongálták. A mauzóleum teljes felújítása - a rekonstruált tetőszerkezetet leszámítva - az EKF-program keretében valósulhatott meg egykori tervek és fotók alapján.

A félmilliárd forintos beruházás keretében a falakat, a kerámiákat, a szarkofágot, a sírkamrákat restaurálták, a hiányzó és menthetetlenül megrongálódott kerámiákat újragyártották, csakúgy, mint a mauzóleumhoz vezető utat őrző pirogránit oroszlánokat. Emellett rendbe tették a kertet és újraépítették a kerítést is.

A pécsi önkormányzat reméli: a mauzóleum, mint egyedülálló látványosság, kedvelt célpontja lesz a városba érkező turistáknak.


Felső képünkön: Schmitt Pál és dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, kísérőikkel.
Középső képünkön: Udvardy György megyéspüspök.

Fotók: Dittrich Éva/Pécsi Újság.hu - Szöveg: MTI