Így élnek a "leghűségesebb nép", a ruszinok képviselői Pécsett

2015. május 30. szombat 19:20

Így élnek a

Tíz kisebbség él Pécsett, közöttük létszámában talán a legkisebb a ruszin közösség. Micsoda történelem, micsoda tettek sodorták őket ide, s hogyan találtak otthonra a Mecsek lejtőin - erről beszélt a Pécsi Újság. hu-nak Csehily József, a pécsi ruszin közösség vezetője. 

Nem volt könnyű Csehily Józseffel találkozni, mert igen elfoglalt a pécsi ruszin kisebbség önkormányzati elnöke: egyéb teendői mellett öt pécsi iskolában tanít klasszikus gitárt.

- Mi, ruszinok szétszórtan élünk Magyarországon - kezd bele az elnök népe bonyolult történetébe. - Amikor a magyarok átlépték a Vereckei-hágót, mi ott maradtunk Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt környékén, a hágótól a tatár hágóig terjedő területen volt az ősföldünk. Én is ungvári születésű vagyok, 34 éve lakom Magyarországon.

Bár Pécsett kevesen vannak, már négy ciklus óta kapnak lehetőséget önálló önkormányzatban tevékenykedni. Magyarországon a 2011-es népszámláláskor 3300-an vallották magukat ruszinnak, Pécsett 64-en. Ezeknél az adatoknál is visszaköszön a sokat emlegetett tétel, hogy sokan még mindig tartanak attól, hogy bevallják származásukat, ezért számuk többre becsülhető. Nyelvük sem nem orosz, sem nem ukrán, kis különbségek vannak csupán, mint a horvát és szerb, vagy a szlovák és cseh nyelv között.

Nem sikerült beolvasztani őket

A görög-katolikus ruszinok nemzeti tudata a 19. század második felében alakult ki. Többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt, ezért nehéz volt összefogni a kárpáti ruszin népet. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták a ruszinokra is igyekeztek kiterjeszteni befolyásukat. Teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görög katolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat. A szétszóródott ruszinok főként a Kárpátalján és Szlovákiában éltek. Az egyetlen Ukrajna kivételével minden országban, ahol ruszinok élnek, elismerik önállóságukat, Magyarországon1991-től jöttek létre a ruszin önkormányzatok. 

Érdekes módon a Pécsett élők között mindegyik néptörzsük képviselteti magát, mert vannak közöttük huculok, akik korábban a hegyekben éltek, hatalmas erdőkhöz, tiszta levegőhöz és így nagy szabadsághoz szokva, a dolinyánik a lejtőkön, sík területeken pásztorkodtak, a lempkék neve a lem, azaz a csak szót is tartalmazza, s végül a bojkik.

Pécsett is sok már a vegyes család, de otthon többnyire ruszinul beszélnek, néha átváltanak oroszra vagy ukránra. Kis létszámuk miatt nincs iskolájuk, ezért a PTE-n nyelvtanfolyamot szeretnének indítani dr. Medve Zoltán professzor emeritus kezdeményezésére, aki szintén kárpátaljai születésű, jól beszél ruszinul.

Minden vasárnap a Xavér templomban találkoznak, ahol a görög katolikus pap már szintén beszéli kissé a nyelvüket, ott tartják a temetési búcsúztatásokat, a keresztelőket és az esküvőket is. Legkedvesebb tevékenységük a közös kertészkedés, mintagazdaságban adják át egymásnak a régmúltból hozott tapasztalatokat, majd mindenki folytatja a saját háza körül a zöldség- és gyümölcstermesztést. Az egyházi ünnepeken megfőzik konyhájuk jellegzetes ételeit, a saslik mellett az édes káposztából készült gombás töltött káposztát vagy a pizzához hasonló kemencében sült lepényt.

Így készül náluk

A ruszin töltött káposztához 1,5 kg édes káposztára, 25 dkg darált húsra, 25 dkg vargányára (főzve, darálva), 15 dkg rizsre, 1 tojásra, vöröshagymára, sóra, borsra, sűrített paradicsomra és tejfölre van szükség.
A káposztából kivágjuk a torzsát, és forró, sós vízben abáljuk. A torzsa helyébe bökve egy húsvillával kiemeljük a vízből a káposztafejet, lefejtjük a külső leveleket. Ha kihűlt, a középső nagy eret kivágva, két fél levélre vágjuk, a maradék káposztát pedig apróra vágjuk.
A rizst félpuhára pároljuk, a hagymát felkockázzuk. Elkészítjük a tölteléket, megtöltjük a káposztaleveleket, aztán a továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint a savanyú káposzta esetében.

A pécsi önkormányzat támogatja az egyházat, a tanuló gyerekeket, és megünnepli méltó módon a nemzeti ünnepüket, mely II. Rákóczi Ferenc fejedelem születési évfordulójához kötődik. A ruszinok ugyanis a „gens fidelissima" azaz a leghűségesebb nép megtisztelő cím viselői, mert a szabadságharcban a Rákóczi-birtok munkácsi birodalmából 128, a szentmiklósi dominiumból 33, összesen 161 ruszin lakta település jobbágynépe állt a fejedelem zászlaja alá, akitől ezzel érdemelték ki a címet. A fejedelem hadseregében ruszin papok és fiaik is harcoltak, illetve különböző szolgálatokat tettek. A közelmúltban jártak a pécsiek is a fejedelem szülőfalujában a szlovákiai Borsiban, ahol a kúriát felújítják és múzeumot rendeznek be az épületben.

Mivel jelenleg a nagy ukrán városok, Ungvár, Técső, Beregszász igen szorult helyzetben vannak, az önkormányzat keretéből pénzadománnyal jártak Kovásznóban, hogy a legszegényebbeken segíthessenek kicsit.

A Dél-Lengyelországban, Szlovákiában és a Magyarországon élő ruszinok mindenütt megkapják a lehetőséget az autonómiára, egyedül Ukrajnában nem.

- Magyarországon mindig jól bántak velünk. Már az 1930-as években a Károlyi-kormány megszavazta a Kárpátalján élő ruszinok autonómiáját, kissé másként hívták akkor még, de közbelépett a Trianon, és nem lett semmi ebből a kezdeményezésből - emlékszik hálásan Csehily József a régmúltra.

A terület 1945-ben került el Magyarországról. Az ott élők a vesztes oldalról nem tehetettek mást, mint beleegyeztek, mert megfenyegették őket, hogy ha nemmel szavaznak, viszik őket Szibériába. A történelem során nemegyszer követelték nemzetiségük hivatalos elismerését az ukrán államtól, de nem jártak sikerrel.

Reménykednek, hogy ha rendeződik a helyzet Ukrajnában, akkor ezt is elérik majd, a Pécsett élőknek viszont nincs okuk panaszra, ahogy ez a beszélgetésből is kiderült.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva