Ha kell, bizony felelősségre vonhatók

Dr. Halmos Péter pécsi ügyvéd - aki hasonló ügyben ellátta az egyik baranyai sértetti önkormányzat képviseletét egy büntető eljárásban - nyilatkozott lapunknak.

Mint mondta, a képviselők, a polgármester és jegyző felelősségéről, azok elhatárolhatóságáról alapvetően az önkormányzati törvény rendelkezéseit figyelembe véve lehet nyilatkozni. A jogszabály kimondja, hogy a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit - ilyetén politikai felelőssége van.

A tulajdonost megillető jogokkal kapcsolatosan az önkormányzati törvény rögzíti, hogy azok gyakorlásáról a képviselő testület rendelkezik.

A törvény azonban arra nézvést is iránymutatást ad, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért pedig a polgármester a felelős, s amennyiben kötelezettségeiket megszegik, úgy polgári jogi értelemben - és többlet tényállási elem esetén - büntetőjogilag is felelősségre vonhatók.

Mint megtudtuk, a büntető eljárásban azt vizsgálja a nyomozó hatóság és a bíróság, hogy a képviselők valamint a polgármester a kezelésükre bízott idegen vagyonban okoztak-e vagyoni hátrányt. Ez esetben bűncselekmény (hűtlen kezelés) - többek között - akkor állapítható meg, ha az elkövető a vagyonkezelési szabályokat szándékosan szegi meg és az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni hátrány tekintetében legalább eshetőleges szándék állapítható meg az elkövető(k) terhére.

Fontos elem: a testület döntéséért - akár polgári jogi, akár büntetőjogi értelemben - annak tagjai személyes felelősséggel tartoznak.

A polgármesternek külön is lehetőséget biztosít az jogszabály a tekintetben, hogy amennyiben a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek találja, kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. Kötelessége ugyanakkor az előterjesztőnek kimerítő tájékoztatást is nyújtani a képviselők részére.

A jegyző az önkormányzati törvény értelmében köteles jelezni a képviselő-testületnek illetve a polgármesternek, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, de ő a döntések gazdasági-gazdaságossági meglapozottságáért felelősséggel nem tartozik.

A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot, végülis az adózókat terhelik, - az önkormányzatot pedig a testület és a polgármester képviseli. Így, aki bizonyos kérdésekben szavaz a közgyűlésben, - amennyiben a szükséges tényállási elemek megvalósulnak - polgári jogilag és büntetőjogilag is felelősségre vonható.

E tekintetben Baranya Megyében a közelmúltban precedens értékű ítélet is született jogerősen büntetőügyben. A határozatban megállapítást nyert a polgármester vonatkozásában a hűtlen kezelés bűntette és hanyag kezelés vétsége, mely miatt a polgármestert a bíróság pénzbüntetésre ítélte. Egyidejűleg a jogerős határozat elvi éllel mondta ki - többek között - azt is, hogy „a testület döntéséért annak tagjai személyes felelősséggel is tartoznak", továbbá az a tény, hogy a képviselő testület megszavazza szabályos keretek között az előterjesztést, nem mentesíti a végrehajtásért is felelős polgármestert a felelősségre vonás alól.

A képviselők büntetőjogi marasztalására annak okán nem került sor, hogy ellenük a közvádló (ügyészség) vádat nem emelt.

A neves ügyvéd utalt rá: a város polgárai a képviselőkre és a polgármesterre bízzák az önkormányzati vagyon kezelését, így joggal várhatják el a választók, hogy a vagyon kezelése az országos és helyi jogszabályoknak-, szabályzatoknak- valamint önkormányzati (helyi társadalmi) érdekeknek megfelelően történjék, a vagyonnal való gazdálkodás a római jogból ismert "jó gazda gondosságával" valósuljon meg. Éppen ezért a - több tekintetben gazdasági kérdésekben „laikus" - testület tagjait szakapparátus segíti, s minden információt meg kell kapniuk, hogy felelős döntést hozhassanak.

A felelősség éppen akkor domborodik ki, amikor gazdasági kérdésekben nem jól előkészített és hibás döntéseket hoznak anélkül, hogy utánajárnának egy-egy kérdés gazdasági-gazdaságossági kihatásának, magyarul mintegy „szavazógépként" - sok esetben alapvetően csak és kizárólag a „pártfegyelmet" szem előtt tartva - teljesítik a határozati javaslatot.

Amennyiben a vagyonkezeléssel összefüggő kötelezettségszegés megalapozott ténye ill. gyanúja fennáll, úgy a döntésben résztvevők avagy végrehajtói ellen eljárás kezdeményezhető.

Mint ismert, adott esetben helyi képviselők és politikusok felügyelő bizottsági tisztséget is ellátnak önkormányzati részesedésű gazdasági társaságokban. A felügyelő bizottság általános feladata - ide nem értve az ügydöntő felügyelő bizottságot - az ügyvezetés ellenőrzése, azaz hogy az ügyvezetés eljárása megfelel-e a társaság belső szabályainak és a jogszabályoknak. Amennyiben ezen ellenőrzési kötelezettségüket elmulasztják és többek között ez is lehetővé teszi az ügyvezetés "visszaélését", kár okozását az adott társaságnak, úgy az ellenőrzési kötelezettség elmulasztása miatt a felügyelő bizottsági tagok polgári jogilag (anyagilag) is felelőssé tehetőek.

Az előzőekből következően a politikusok és képviselők által sokszor hivatkozott ún. „politikai felelősség" túlmutat a csak „erkölcsi felelősségen"... Azaz: adott esetben egy-egy politikus - pártfegyelem és pártutasítás ide vagy oda - akár a hűvösön is végezheti.

Korb Zoltán - Illusztráció: Dittrich Éva