Gramofon-díjat kapott a Kodályban rögzített Brahms-CD

2014. december 12. péntek 17:11

Gramofon-díjat kapott a Kodályban rögzített Brahms-CD

Baráti Kristóf hegedűművész, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. rezidens művésze és Würtz Klára zongoraművész közös, a Kodály Központban felvett és holland kiadásban megjelent Brahms Sonatas CD-je Gramofon-díjat kapott Az év magyar klasszikus hanglemeze kategóriában.

A díj a kiváló művészek különleges tehetsége mellett egyúttal elismerés a Kodály Központ egyedülálló adottságainak is. A hangversenyterem megnyitása óta az ország egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi szinten is jegyzett koncerttermévé vált. Mint azt Hauer János, a Kodály Központ igazgatója elmondta, a magas minőséget képviselő koncertek mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az itt zajló stúdiómunkák is hasonlóan magas színvonalon valósuljanak meg.

„Csodálattal adózom a művészeknek és nagyon büszke vagyok a mi hozzáadott teljesítményünkre. Mert kicsit magunkénak is érzem ezt az elismerést. Munkatársaimmal, Dobos László Erkel-díjas zenei rendezővel, Baranyai Zoltán vezető hangmérnökkel és valamennyi kollégámmal azon dolgozunk, hogy az itt készülő felvételek minőségét mind magasabbra emeljük, hogy azok hangzásvilágát "Kodályossá", azaz utánozhatatlanná tegyük" - mondta el Hauer János.

A 2001-ben alapított, 14. alkalommal kiosztott Gramofon-díjat kifejezetten a szakmai szempontok szerint, a zenész társadalom ítéli oda a klasszikus zene és a dzsessz műfajában. A kiválasztásban és jelölésben a Gramofon - Klasszikus és Jazz című folyóirat szakkritikusai és a díj nemzetközi tanácsadó testülete teszi meg javaslatát, biztosítandó a díjak nemzetközi jelentőségét.

„Brahms három szonátáját nem így szokták játszani: vagy a hegedű dominál vagy a két hangszer együttesen. Amit most hallunk, nagyon érdekes, mintha nagyítva, lassítva állna előttünk a zongoraszólam. A hegedű nem sikkad el, inkább - Baráti higgadt, nyugodt magabiztosságának megfelelően - egyfajta megengedő pozícióban mozog. A zongora hangzása differenciált, mélyen inkább lágy. [...] E műveket sok nagy hegedűs és zongorista játszotta fel, de így sosem. [...] Mindkét muzsikus különlegesen finoman és kidolgozottan játszik, így az interpretációk annak is folytonos meglepetéssel szolgálnak, aki jól ismeri ezeket a darabokat. Olyan, mintha Würtz Klára azt mondta volna: jó, akkor megnézem, mi minden van még ezekben a művekben! És szép lassan sok-sok részletre bukkant volna, melyek a hagyományos kíséret esetében nemigen jönnek felszínre. Nemcsak Baráti, hanem Würtz lemezeire is érdemes odafigyelni!"