Erdőbe költözött Papp Lajos professzor, aki könyvet ír, s boldogabb, mint valaha

2015. június 14. vasárnap 18:32

Erdőbe költözött Papp Lajos professzor, aki könyvet ír, s boldogabb, mint valaha

Egy főváros melletti erdei házba költözött, átfogó, de közérthető könyvet ír a holisztikus egészségszemlélet jegyében, előadásaival bejárta az Egyesült Államok, illetve Kanada magyar közösségeit és boldogabb, mint valaha - így foglalta össze az elmúlt évek történéseit a Pécsi Újság.hu-nak Papp Lajos professzor. A világhírű szívsebész szerint ideje lenne konszenzusra jutni a nemzet legfontosabb kérdéseiben. 

- 2012-ben az Egyesült Államokban tizenhárom helyen, egy évvel később Kanadában tizenkét városban tartottam előadást. Többek között jártam New Yorkban, San Franciscoban, Los Angelesben, Floridában. Az ott élő magyar közösségek hívtak meg - elevenítette fel Papp professzor az elmúlt évek eseménydús időszakait.

Kérdésünkre, hogy miként látta az amerikai kontinensen élő magyarság állapotát, a következőképpen felelt:

- Sajnos az itthon élőkhöz hasonlóan az amerikai magyarság is megosztott. Az

Részlet a Magyar zsoltárból

„Száraz nyelvem kisebbzett,
égő fejem zavart.
Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém.
Magyarok Afrikában, Ázsiában,
Párizsban, vagy Amerikában,
üljetek mellém!
... ó, népem,árva népem!-
-dalolj velem,
... tízmillió, százmillió torok!
Énekelj hogy világgá hömpöjögjön
zsoltárod, mint a poklok tikkadt, kénköves szele
s Európa fogja be fülét
s nyögjön a borzalomtól
és őrüljön bele!"
előadásaim épp ezért arról szóltak, hogy a nemzet egységet jelent. Számomra irányadó, hogy a világ magyarságát úgy kell összegyűjteni, ahogy Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című művében oly szépen megfogalmazta (lásd keretes írásunkat). Közös ügyeinkért közösen kell tenni. Áldozat nélkül nincs jövő.

Az aktuális kérdések közül pedig a bevándorlás ügyét hozta fel Papp Lajos. A szívgyógyász úgy látja, az üldözötteket erkölcsi kötelességünk befogadni és hozzá kell járulnunk a szegények segítéséhez, de „saját szegényeink" első helyen kell hogy legyenek a sorrendben.

A professzor emlékeztetett, amennyiben Nyugat-Európából tömegesen toloncolják vissza a belépő országba - ez esetben hazánkba - a menekülteket, akkor „ez a kis gazdasági javulás pillanatok alatt tönkremehet".

A Széchenyi-díjas orvosprofesszor szerint az ehhez hasonló, az egész nemzetet érintő kérdésekről higgadtan kell beszélni és pártérdekektől mentesen lenne érdemes konszenzusra jutni:

- Ez nem nagykoalíciót, hanem belátást jelentene. Isten és a természet törvényeit figyelembe véve, a magyarság ősi tulajdonságait visszatanulva- ami a szeretetre és a befogadásra alapul- kell közös ügyeinket intézni - fogalmazta meg Papp Lajos. Hozzátette: a hétköznapi dolgokban pedig mindenkinek a saját területén kellene többet és jobban tennie, ami ha összeadódik, a nemzet boldogulása valóban megtörténhet.

Mindehhez Papp professzor egy hiánypótló könyv megírásával is hozzájárul. Mint elmondta, a roppant átfogó, ám mégis közérthető, a szakmabeliek és laikusok számára egyaránt használható mű az „Egészségkönyv mindenkinek" címet fogja viselni.

- Az orvostudomány darabokra szakadt, a kollégák főleg kémiai szereket írnak föl, sokszor egymással sem egyeztetve, miközben sokan nem tudják, hogy mi a teendő, ha valakit darázs csíp meg, vagy elvágja a kezét - ismertette a könyv célkitűzését a szívgyógyász. A művet a holisztikus orvoslás szemléletével írja, amely „az egész embert illetve minden körülményt figyelembe vesz".

A kötetben az emberi test kórós változásait a „hajtól a lábujjkörömig" érinti a pécsi szívcentrum egykori vezetője, aki sokáig a klinikumban dolgozó orvosként szerzett tapasztalatai mellé a népi gyógyászat praktikáit is felsorakoztatja.

Mindezt festői környezetben teszi a világhírű szívsebész, aki Budapesttől ötven kilométerre egy erdőben alakította ki birtokát, olyan területen, ahova „hetven évig ember be nem tette a lábát". A környezet megszelídítése naponta tíz-tizenkét órás kétkezi munkájába került Papp Lajosnak, aki azt mondta, talán ennek is köszönhető, hogy jelenleg boldogabb és fizikálisan is erősebb, mint valaha.

A birtok pedig egy új közösségi kezdeményezés színtere is lesz: a szívgyógyász elmondása szerint idén júliustól nyaranta több turnusban, alkalmanként tíz gyermeket - ötöt az elszakított országrészekből, ötöt csonka Magyarország területéről - lát vendégül, akik természetismeretről, a mára elfeledett tudásról, nem utolsósorban pedig Istenről hallhatnak majd nemcsak Papp professzortól, hanem meghívott barátaitól is.

B. G. - Fotó:Dittrich Éva