Eltűnhetnek a jó szakik Pécsről - a tanulók fele bukott a szakképzésben

2014. július 22. kedd 19:11

Nagy a baj a szakképzésben, Baranyában ugyanis a tanulók negyven százaléka megbukott. Az iparkamara szakembere szerint az iskolák nem az életre nevelnek, a gimnáziumok pedig egyre erőteljesebben szipkázzák el a jobb képességű tanulókat. Ha így megy tovább, öt-tíz év múlva csak aranyáron lehet majd jó szakembert találni Pécsen.

Megkongatta a vészharangot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) mellett működő Szakképzési Bizottság, a megyében ugyanis a szakképzésben részt vevő tanulók közel fele megbukott.

- Általánosságban a képzésekkel kapcsolatban komoly problémák vannak - mondja Cséfalvay Ágnes, a PBKIK Szakképzési Osztály vezetője. - Ugyanakkor összességében a szakképzésbe kerülnek a leggyengébb képességű tanulók, ezért a probléma ott hatványozottan jelentkezik. Sajnos nagyon magas a hátrányos helyzetűek száma, akik komoly hiányosságokkal érkeznek az általános iskolákból, többen írni és olvasni sem tudnak rendesen - tette hozzá.

Szükség lenne jó szakmunkásokra

Baranyában kétszer annyi gimnázium működik, mint ahány szakképző, a munkaerőpiacon azonban a munkakörök 60-70 százalékához nem kell diploma, csak érettségi és/vagy szakmai tudás.
Cséfalvay Ágnes elmondta, „jó irány lenne, ha a gimnázium után szakmai képzésre mennének a gyerekek, ez viszont alig jellemző, a gimnáziumok ugyanis abban érdekeltek, hogy a diákok felsőoktatásba kerüljenek".
- Sajnos volt olyan igazgató, aki megtiltotta, hogy tájékoztatást tartsunk az iskolában, szerinte ugyanis a gimnázium arra való, hogy a gyerekeket a felsőoktatásra készítse fel - tudtuk meg.

Mint megtudtuk, Baranyában a szakképzésben tanulók negyven százaléka nem vette az akadályt, ám ilyen rossz mutató nem csak a mi szűkebb hazánkra jellemző, az ország más részein is hasonlóan magas számokkal találkozunk.

- Akadt például olyan osztály a megyében, ahol a huszonnyolc főből tizennégy ment vizsgára. Közülük is csak heten fejezték be a tanulmányaikat, a többiek megbuktak az utolsó megmérettetésen - példálózott az osztályvezető.

Cséfalvay Ágnes szerint rendkívül komoly problémáról van szó. Úgy látja, „ha nem történik jelentős változás, egyszerűen nem lesznek jó szakembereink".

- Nem merészség kijelenteni, hogy öt-tíz év múlva aranyáron találunk csak kőművest, villanyszerelőt vagy más, valóban hozzáértő szakembert - fogalmazott.

A tapasztalatok szerint a pótvizsgákon azért átverekszik magukat a tanulók, az évismétlők aránya a szakképzésben nagyjából tíz százalékra tehető.

- A nem állami fenntartású gimnáziumok esetében - főleg az alapítványi és a kisebb egyházak által működtetett iskolákra gondolok - viszont a tanulók tizennégy százaléka évismétlő. Azaz rosszabb a helyzet, mint a szakképzés esetében - szögezte le.

Elszívják a tanulókat a gimik

A számok azt mutatják, alacsony a jelentkezők száma a szakképzésbe, a szakiskolák férőhelyeinek mindössze tíz százalékát sikerül az első körös jelentkezéskor betölteni. Ez a jelenség a demográfiai problémákra is visszavezethető, ám a szakember meglátása szerint az elsődleges ok, hogy a gimnáziumok elszívják a tanulókat.

A szakember amondó, a rossz mutató annak tudhat be, hogy ezek az intézmények azokat a tanulókat is felveszik, akiknek nem biztos, hogy gimnáziumba kellene járniuk.

- A gyerekeket így elvonják attól, hogy szakmát tanuljanak, holott a többségük számára ez jobb megoldás lenne. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, a gimnáziumból ritkán vezet út a szakképzés felé.

Megjegyezte, a statisztika mögött iskolarendszeri probléma húzódik.

- Az oktatási intézmények jelentős része nem az életre készíti fel a gyerekeket. Természetesen a klasszikusnak mondható tantárgyak ismerete is fontos, de látni kell, mára a praktikus tudás került előtérbe. A fontos, hogy a villanyszerelő magas szinten el tudja végezni azt a feladatot, amellyel megbízzák. Sajnos manapság csak a gimnázium jelent presztízst, sok esetben a szakképzésbe való bekerülést kudarcként élik meg a szülők és a tanulók is - vázolta a helyzetet.

Képünk illusztráció.