Egyre több pécsi távozik külföldre a jobb megélhetés reményében, bár statisztikailag nem látszik

Az utóbbi időben majdnem mindenki tapasztalhatja környezetében, hogy egyre több ismerőse vagy családtagja távozik külföldre a jobb megélhetés reményében. A szomorú valóság az, hogy míg korábban főleg a fiatalok vállalták fel a költözéssel járó hercehurcát, addig manapság már az „idősebb" - a harminc-negyvenéves korosztály - is kénytelen új életet kezdeni. A munkaügyi központban nincs kimutatás arról, hogy hányan igyekeznek más országban megtalálni boldogulásukat.

A minap jelent meg egy országos gyorsjelentés, amely szerint minden második - 15-29 éves - fiatal vállalna munkát külföldön, ám döntő többségük - tízből kilenc - haza is térne, és hosszú távon Magyarországon szeretne élni. A fiatalok a legfőbb visszatartó erőnek a családot, valamint a hazájukhoz való ragaszkodást említették, távozásuk okaként pedig kétharmaduk a külföldön várható jobb megélhetést mondta.

A hazánkat elhagyó és külhonban dolgozni szándékozó polgárok számára mindenesetre a fontos tudnivalók közé tartozik, hogy amennyiben három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak egy adott országban, akkor le kell mondaniuk állandó lakcímükről. Mindezt azért, hogy amíg távol dolgoznak, ne kelljen tb-járulékot fizetniük Magyarországon. Ha elmulasztják, akkor a későbbiekben akár a NAV által küldött felszólító levelekkel is szembesülhetnek, amelyek az elmaradt befizetésekre hívják fel a figyelmet. (Ma hazánkban az egészségügyi szolgáltatási járulék nagysága havonta 6390 forint.)

Egy másik EU-tagállamban való munkavállalás során a munkavállalók az adott országban lesznek biztosítottak, azaz megszűnik a magyar tb-jogviszonyuk, taj-számuk pedig passzívvá válik. A külföldi elhelyezkedésről - a munkába állást követően 15 napon belül - bejelentést kell tenni a kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerveinél (a volt regionális egészségbiztosítási pénztárak utódainál) vagy az OEP-nél.

Pécsett is érzékelhető egyfajta kivándorlási hullám, bár erről szóló statisztikai kimutatás nem áll rendelkezésre a munkaügyi központnál - tudtuk meg Gyuricza Ágnestől, a szervezet kommunikációs főreferensétől.

Nincs ilyen jellegű statisztika a központ égisze alatt működő EURES-szervezetnél (az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel foglalkozó portál) sem. Goron Márta EURES-tanácsadó szerint átlagosan tízen érdeklődnek napi szinten a külhoni munkavállalás iránt.

- Főleg segéd- és betanított munkák után érdeklődnek az emberek, de előfordul az építő- és vendéglátó-ipari szakmák, valamint a házigondozás iránti kereslet is. Sokan magánúton, azaz baráti és családi összeköttetések révén igyekeznek állást találni más országokban s nem "hivatalos" eljárás során.

Az állami szerv - együttműködve a rendőrséggel - tájékoztató kampányfilmekben hívja fel a távozni szándékozók figyelmét a külföldi munkáltatók részéről tapasztalható esetleges visszaélések elkerülésére.

H. L. B.