A legényszállótól Meszesig: egy 92 éves asszony emlékei pécsi életéről

Lelkes olvasónktól kaptunk egy levelet, amelyben azt írta, hogy kilencvenkét éves testvéréről, Marton Sándorné Gergely Erzsébetről szeretne megemlékezni, aki már hatvan éve él Pécsett, rengeteget dolgozott és nagyon örül, ha elmesélhet egy-két dolgot hosszú, olyankor fáradalmas, de nagyon boldog életéről.

Marton Sándorné Békés megyében született, Dobozon. Már tizenkét éves korától kezdve munkába állt, eleinte cselédként tevékenykedett úri házakban. Iskolába nem tudott járni, az akkori, szegényes körülmények miatt.

Később Németországban megtapasztalta a második világháború borzalmait. 1956-ban költözött Pécsre férjével. Eleinte egy vagonban laktak, de az orosz katonák kirabolták őket, ezért el kellett költözniük. Egy pécsi legényszállóban éltek egy ideig, majd Meszesen találtak lakást. Ezután férje az István-aknánál kezdett dolgozni. Füzesgyarmaton ismerkedett meg párjával tizennyolc éves korában, aki eredetileg cipész volt és készített neki egy szép lábbelit. Szerelem lett a találkozásból és ötvenhét évig éltek együtt. Megrázó módon veszítette el szerelmét: ötvenhetedik házassági évfordulójuk reggelén a férfi nem ébredt fel többé.

Egy lánygyermeke született. Négy unokával és tizenöt dédunokával büszkélkedhet, ez az egyik legnagyobb öröm az életében. Nagyon szereti őket és amíg egészsége és ereje engedte, végig segítette életüket és jelenleg is mindenben mellettük áll.

Tizennégy évig dolgozott a Geisler Eta kollégiumban, majd munkálkodott konyhán és bölcsődében is Pécsett. Végigdolgozta az életét és idősebb korában nagyon sokáig tagja volt a pákozdi nyugdíjas klubnak. Szerették őt ott is, de amikor elvesztette a párját, annyira maga alatt volt, hogy végleg elbúcsúzott a klubtól. Azóta otthon él, most már egyedül, de rokonai vigyáznak rá. 

Nagyon szeretett énekelni, gyönyörű hangja volt lánya elmondás szerint. Élt Gyulán is, ahol tagja volt a Gyulai Erkel Kórusnak. Érdekességként elmesélték, hogy pont abban a házban laktak egy ideig, ahol Erkel Ferenc élt az 1800-as évek elején.

Az utóbbi évek során rengeteget betegeskedett az idős asszony. Háromszor lábalt ki a rákból. Hatalmas lelki ereje van. Egyetlen sérelme, hogy egy ideig együtt élt unokáival, majd ők elköltöztek és haszonélvezőként adót kell fizetnie ezek után, amivel nincs kibékülve. Nagyon sajnálja, hogy megöregedett, mert nem kedveli az idős kort. De emlékekben és munkában gazdag hosszú életet él és unokái miatt továbbra is szeretné élvezni a mindennapokat.   

Pauska Petra - Fotó: Dittrich Éva