A diktatúra évtizedeiben a baranyai sajtó is elhallgatta a húsvéthoz kapcsolódó híreket

2024. március 31. vasárnap 15:18

A diktatúra évtizedeiben a baranyai sajtó is elhallgatta a húsvéthoz kapcsolódó híreket

A húsvéti ünnepkört immár jó kétezer éve tekinthetjük állandónak. Nem úgy a politika viszonyulását a dologhoz, az elmúlt egy évszázadban. Mert mást lehetett kiolvasni a baranyai napilapokból száz, hetvenöt, ötven, illetve huszonöt esztendővel ezelőtt. Szerencsére a jeles napok a legvadabb diktatúrát is túlélték. 

 

 

Amennyiben százat visszalapozunk a naptárban, akkor 1922 tavaszán, április 14-e környékén semmi rendkívülit sem lehet találni a Dunántúl című napilap hasábjain. Az újság részletesen közölte a nagyhéti szertartások listáját, a székesegyházi programokat.

Eközben Mohácsról egyházi ihletésű híreket nem igazán írt meg a sajtó. Így aztán kénytelenek voltunk beérni a lakosság számváltozásával. A felszabadult területeken Pécsett, az 1910-es számokhoz képest 1622-vel csökkent a létszáma, '22-ben 47 862 főről árulkodtak a kimutatások. A Duna partján ellenben a 17 902-ről 15 685-re módosult a lélekszám.

Negyed évszázaddal később, már 1947. április 6-án, vasárnap, a húsvét eleve vesztésre volt ítélve a híradásokban. Hiszen előtte, április 4-én volt a „felszabadulás" ünnepe.

Ezért a lapokban nem a kereszténység legnagyszerűbb óráiról szóltak a vezércikkek. Hanem arról, hogy 1945-ben, a negyedik hónap negyedik napján, a szovjetek kiűzték a németek Magyarországról. Utóbb derült ki, a húsvétihoz hasonlóan ez utóbbi nap szintén úgynevezett „vándorünnep". Mivel a hadicselekmények sem pontosan akkor történtek meg, mint amikorra mondták. Ennyiben tehát a vörösök igazodtak a valláshoz, némi csalás árán.

Profán hirdetés

Az ünnep szellemét messze alulmúló reklám is megjelent a baranyai napilapban, 1997-ben. Egy bólyi cég azt üzente, ha a nyuszi nem hozta meg ajándékba a műtrágyát, növényvédő-szereket, vetőmagokat, a virágföldet, a kertészeti fóliákat, kapálógépeket, akkor azokat náluk nyugodtan beszerezheti mindenki. Mert kedvező árakkal várják a vásárlókat. Vallás, kontra üzlet, nesze neked felülemelkedettség.

A puha kádári diktatúra „örömteli éveinek" egyikében, 1972 áprilisában sajnos nem mellékeltek nagyítót a Dunántúli Naplóhoz, mint politikai napilaphoz. Pedig, azzal talán könnyebb lett volna meglelni a húsvéti híreket. De olyanok jószerével nem akadtak. Ez már maga volt az elhallgatás művészete. Döbbenetes, de még a hirdetésekben sem jelent meg szinte egyetlen húsvéti kereskedelmi ajánlat sem.

Ennek okán Mohács esetében is legfeljebb egy kikötői vesztegzár borzolta a kedélyeket. Mert két hajó a Szovjetunióból hozott vasércet a Dunán, de közben a legénység tagjai partra szálltak Jugoszlávia területén. Ott pedig fekete himlő ütötte fel a fejét, ezért rendelték el a 16 napos zárlatot. Meg felhúzták a sárga zászlót, a nemzetközi eljárásnak megfelelően.

A legénység tehát kényszerből a fedélzeten töltötte a húsvétot.

Hosszú időnek kellett eltelni, míg a húsvét, meg a nyomtatott sajtó újra egymásra talált. Mindez többek között 1997. március 29-én, szombaton is megesett. Ekkor ugyanis Mayer Mihály megyéspüspök a címlapon köszöntött az Új Dunántúli Napló olvasóit. Nagyszombaton ez üde színfoltnak számított, de nem ez volt az első eset. A rendszerváltás után ugyanis már kezdőoldalra kívánkozott a fontos esemény.

Külön nem tért ki a sajtó Mohácsra, de mi majd megtesszük! Ugyanis a Révhajózási Vállalat pályázati pénzből szeretett volna kompjára egy radart beszerelni, akkori értékben 2 millió forintért. A navigációs eszköz megvásárlásával ugyanis a ködben való átkelés lehetősége is adottá válhatott.

 

Pucz Péter - Fotó: MTI (archív)