Tovább csökken az egyetemi autonómia, de a kamara még nem fogja átvenni az irányítást...

Július elsejétől kancellár irányíthatja a felsőoktatási intézmények, így a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodását is. Személyükről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közösen határoz majd, de a kormány nevezi ki őket az intézmények élére. Dr. Zeller Gyula (képünkön), a PTE gazdasági ügyekért felelős rektorhelyettese szerint a poszt létrehozásával egyértelműen tovább csökken az egyetemek autonómiája és költségvetési mozgástere.

- Tovább folytatódik a felsőoktatási intézmények önállóságának korlátozása - ekképp értékelte megkeresésünkre dr. Zeller Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese azt a kormányzati szándékot, amely kancellárok révén felügyelné az egyetemek gazdasági tevékenységét.

- Ha valaki kívülről irányítja a PTE gazdálkodását, az nyilván korlátozást jelent a számunkra nézve - fogalmazott a vezető, aki azonban hozzátette, hogy egyelőre még nincs körülírva pontosan, hogy milyen jog- és feladatkörrel rendelkezik majd a kancellár és munkája miképp fog kapcsolódni a jelenlegi kincstári főfelügyelő tevékenységéhez.

Ilyen poszt egyébként korábban már létezett, de akkor nem kívülről, hanem belső egyetemi döntéssel nevezték ki a kancellárt, aki a jelenlegi rektori hivatalvezető, valamint a gazdasági főigazgatói funkciók összevonásával tölthette be a munkakört.

A kormány a kancellári poszt létrehozása mellett egyéb módon is igyekszik felügyelni az intézmények gazdálkodását, ugyanis három bizottság felállításával próbálja egyensúlyba hozni a költségvetés. A Naszvadi György NGM-államtitkár által vezetett testület feladata az egyetemek adósságkonszolidációja, Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár grémiuma az egyetemek uniós projektjeihez szükséges önrész átvállalása kapcsán jut szerephez, Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az intézmények PPP-projektjeinek kiváltásáról egyeztet.

- A kormány ezen bizottságok mellé forrásokat is próbál rendelni. Ezek a testületek kidolgozzák azokat az elképzeléseket, amelyek alapján az egyetemek pályázhatnának bizonyos pénzekre az említett területeken. Hogy mekkora összegekről lenne szó és mik a pontos feltételek, ez még kidolgozás alatt van, ismereteim szerint - mondta a rektorhelyettes.

Ezzel azonban még nem ér véget az egyetemek megpróbáltatása, hiszen a tervek szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is erőteljes beleszólást kíván elérni az oktatás területén.

-  Szerencsére ott még nem tartunk, hogy az iparkamara átvenné az egyetem irányítását. A kamara egyelőre csak véleményezi - és Pécsett már véleményezte is - azt, hogy a felsőoktatási szakképzések során milyen kurzusok indíthatók. A kamara állítólag - zseniálisan ismerve a munkaerő-piaci tendenciákat és szükségleteket - meg fogja mondani az egyetemeknek, hogy milyen szakembereket kell majd képezni országosan és helyileg is. Én ezt teljesen nevetséges dolognak tartom. Nem gondolom, hogy az egyetemeknek a kamara által reprezentált gazdálkodók napi politikai és gazdasági érdekeit kellene szolgálniuk. Az egyetem nem napi profitfeladatok megoldására képez szakembereket. Ha a kamara nekem megmondja, hogy harminc év múlva milyen munkahelyi struktúra lesz és az milyen követelményeket kíván, akkor nagyon csodálkoznék. Nem tudom ugyanis, hogy a kamara harminc évvel ezelőtt hány webdizájner, mobiltelefonszerelő vagy GPS-készülékjavító képzéséről gondolkodott - zárta némi malíciával nyilatkozatát az egyetem rektor-helyettese.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva