Nyomulna a kamara az egyetemen - nem túl boldog a rektorhelyettes

2014. január 10. péntek 18:01

Nyomulna a kamara az egyetemen - nem túl boldog a rektorhelyettes

Noha a Pécsi Tudományegyetemen is megindult tavaly az iparkamarával történő párbeszéd a kormány által favorizált gazdasági szakképzések megerősítése érdekében, a PTE nem minden vezetője örül továbbra sem a kamara növekvő befolyásának. Síkfői Tamás, a megyei iparkamara titkára szerint leginkább a mérnökképzés erősítésével fejlődhet Baranya megye gazdasága.

Bár korábbi írásaink (lásd a kapcsolódó anyagaink között jobbra - a szerk.) nem éppen az iparkamara és a PTE bimbózó kapcsolatáról szóltak, a kormányzati törekvéseknek megfelelően alakul a pécsi egyetem néhány kara és a gazdasági szervezet közötti együttműködés - legalábbis Síkfői Tamás, a megyei iparkamara titkára szerint. Ugyanakkor Zeller Gyula rektorhelyettes amondó, az utóbbi hónapokban nem volt érdemi egyeztetés a felek között.

- A felsőoktatási kerekasztal ugyan rendszeresen összeül, de állandósult a harc Parragh László iparkamarai elnök és a felsőoktatásért felelős államtitkár között. Ez minket egyelőre nem érint, ránk nézve semmit sem jelent. Hogy miként alakul a dolog a PTE-t illetően, az még a jövő zenéje - fogalmazott a rektorhelyettes.

Síkfői Tamás szerint ugyanakkor a felsőoktatási kerekasztal keretében folyamatosan igyekeznek tisztázni a felmerült problémákat.


- A versenyképes országokkal ellentétben Magyarországon az oktatási rendszer nem az ország és a gazdaság versenyképességét szolgálja. Vannak kvantitatív adataink: hazánkban kevesebb mint hat százalék a műszaki felsőoktatási képzés aránya, ez Németországban és Franciaországban 36 százalék, míg Finnországban 60 százalék - fogalmazott a titkár. Hozzátette, hogy éppen ezért létfontosságú lenne a mérnökképzés erősítése az egyetemeken, így a PTE-n is.

A gépiparimérnök-képzés Budapesten és néhány más városban - Veszprémben, Győrben, Miskolcon - magas szintű, de Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon folyó mérnökképzés is nagy lehetőség előtt áll, amit a kar vezetése is felismert.

- Az akaraton kívül - ami most már kezd körvonalazódni - megfelelő technikai háttér és pénz is kell. Utóbbi segítségével olyan professzorokat hívhatunk az egyetemre, akik magas szinten képesek oktatókat képezni. Probléma ugyanakkor, hogy új szakok indítása akkreditációhoz kötött - bár szerencsére a pécsi műszaki karon a gépipari mérnöki szak már akkreditált.

Síkfői mindemellett úgy látja, a felsőoktatás maga sem egységes: egy bizonyos fővárosi lobbinak nem érdeke, hogy a vidéki egyetemeken a gazdaság és a munkaerőpiac szempontjából hasznos szakirányú képzések induljanak.

- Az egyetemek egymással is marakodnak az üzleti koncokon, ez rontja a gazdaság versenyképességét.

Síkfői szerint, noha érezhető már némi előrelépés, az intézmények többsége még mindig "nem akarja figyelembe venni, hogy nekik az ország versenyképességét kell szolgálniuk".

- Ködös képek mögé bújnak, nekik több esztéta kell, mint mérnök. Ez gyakorlatilag egy zárt rendszerű érdekkör, hiszen a cél, hogy képezzék azokat, akik már az egyetemen tanulnak, mert így jut pénz. A másik oldalon viszont az állam azt mondja, bocs, de erre rámegy az ország, nem akarok fizetni mindenféle orchidea-diplomáért, inkább az ország fejlődése érdekében lényeges felsőoktatási képzéseket támogatom.

A kamara megyei titkára szerint a műszaki karon elkészült egy stratégia, amely azt elemzi, hogy a fakultás miként tudja kiszolgálni a következő években a megye kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatait, illetve a megye felsőfokú mérnökképzését.

Képünkön Síkfői Tamás látható.

 

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva