Menekültkérdés: a német Max Planck Intézet igazgatója tartott előadást Pécsett

Korlátozottnak látja a büntetőjog eszközeit az embercsempészettel, emberkereskedelemmel szemben a freiburgi Max Planck Intézet igazgatója.

Ulrich Sieber (képünkön) a nemzetközi büntetőjoggal foglalkozó intézet hagyományos pécsi, nyári kurzusa keretében tartott hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: az embercsempészek azok elvándorlásában közreműködnek, akik káoszból, sok esetben az életüket mentve indulnak el a biztonságot jelentő Nyugat-Európába, és a büntetőjoggal való fenyegetőzéstől még nem lesz jólét a hazájukban.

Közölte, azoknak az országoknak, ahonnan tömegesen menekül el a lakosság, fejlesztési segélyeket kellene adni a jobb életfeltételek biztosítása érdekében és több információra lenne szükség az indulási helyeikről, s az utakról, amelyeken haladnak.

Hozzátette, hogy szóba jöhet az embercsempészek eszközeinek megsemmisítése is a kiinduló állomásokon, fontos ugyanakkor a törvényes bevándorlás ellenőrzése, azok segítése, akiknek tényleg az életük forog kockán.

"Ha a törvényes megoldásokat be tudjuk tartatni, csapást tudunk mérni az illegális megoldásokra" - fogalmazott.

Ulrich Sieber az embercsempészekkel kapcsolatban kiemelte: általában nem lépnek be a célországokba, emiatt ritka, hogy ott a hatóságok el tudnak járni velük szemben.

Korinek László jogászprofesszor, akadémikus azt mondta: elterjedt a gyorsítósáv fogalma, amely a szerb-magyar határ azon területét jelenti, ahol a bevándorlók, menekültek az embercsempész vagy annak megbízottja útmutatásai alapján szaladni kezdenek a magyar határ felé.

Ezek az emberek olykor akkora tömegben jelennek meg a határon, amelyet az ott lévő határőrök nem tudnak kezelni - jegyezte meg.

Korinek László az embercsempészet visszaszorításának nehézségét érzékeltetve azt hozta fel példaként, hogy ha egy kábítószer-kereskedő lebukik, a helyébe két másik lép, mert "a dolog nem a büntetőjogi logika, hanem a kereskedelem, a kereslet szerint alakul".

Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője arról szólt: régi jelenség, hogy ha valamilyen veszélyes dolog üti fel a fejét, akkor a büntető törvénykönyv szigorításáért, új tényállás beiktatásáért, a büntetési tételek megemeléséért szoktak kiáltani és felmerül az ítélkezési gyakorlat szigorítása is.

"Ez természetesen elhatározás kérdése, de általában megoldást nem jelent" - közölte.

Úgy vélte: mindenesetre elképzelhető, ha mégis sikerül embercsempészeket bíróság elé állítani és felelősségre vonni, akkor súlyosabb büntetést szabhatnak ki velük szemben azon az alapon, hogy e cselekmények elszaporodtak, veszélyesebbé váltak.

"Nem lesz akadálya annak, hogy a legsúlyosabb minősítés szerinti, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésen belül akár a nyolc évet megközelítő büntetést kapjanak" - mondta a professzor.

Tóth Mihály kitért arra, hogy amíg az embercsempészés igen, a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem elzárással sújtható szabálysértés. "Ilyen létszámú migráció mellett ez azonban szabálysértési szempontból is kezelhetetlen, szóba sem jön, hogy eljárást indítsanak az elkövetők ellen" - hangsúlyozta.

Bárándy Gergely jogász, szocialista országgyűlési képviselő, aki kutatói minőségében vett részt a sajtótájékoztatón, annak a véleményének adott hangot, hogy bár nem érdemes a büntetőjog mindenhatóságában gondolkodni, azért egyfajta megoldás lehet a bírói gyakorlat szigorítása, s a jogalkotó is megfontolhatja a büntetési tételek emelését, hátha van valamilyen hatékonysága.

Az Országgyűlés előtt ma van olyan ellenzéki indítvány, amely erre tesz javaslatot - fűzte hozzá.

Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt években a bírói gyakorlat egyébként is szigorodott. Erre példaként az életfogytiglani büntetések magas számát hozta fel.

Megjegyezte: az ítélőtábla az elmúlt tíz évben nem járt el embercsempészeti ügyben.
A sajtótájékoztatón szóba került a terrorizmus kérdése, amellyel kapcsolatban a jogászok azt a kérdést tették fel, mikor van az a pont, amikor már fel lehet lépni a büntetőjog eszközeivel azok ellen, akik terrorszervezetek támogatására vagy az azokhoz való csatlakozásra készülnek.

Ulrich Sieber elmondta: Németországban már az is büntetésre számíthat, aki azért gyűjt pénzt, hogy azzal később terroristákat támogasson.

MTI - Fotó: badische-zeitung.de