Kevesebb vizsgával akar népszerűbbé válni a pécsi jogi kar, a szakszervezet aggódik

2015. április 20. hétfő 17:05

A hallgatóknak és a jelentkezőknek csábítóbb, kevesebb vizsgával járó tantárgystruktúrát tervez a pécsi egyetem jogi karának vezetése, értesült a hirado.hu. A tanszékek egy részén attól tartanak, rosszul érintheti őket a változtatás, a szakszervezetet aggasztja, hogy elbocsátások következhetnek belőle. A PTE ÁJK működésének módosítására irányuló javaslatot előterjesztő dékánhelyettes szerint sem az órák, sem az oktatók száma nem csökken, és a követelményszint sem lesz alacsonyabb.

- Nehéz lesz átvinni - mondja a pécsi egyetem dékánhelyettese, Herke Csongor arról a tervről, amelynek megvalósításával a jogi kar Magyarországon eddig nem ismert módon kelne versenyre a jelentkezőkért.

A megcsappant népszerűségű - néhány éve még a hazai jogászképzésben az ELTE mellett a legjobbnak tartott - fakultás vezetésének célja, hogy nagymértékben átalakuljon a helyi tantárgyi struktúra, valamint hogy számszerűen jóval kevesebb vizsgára kötelezzék a hallgatókat.

Az erről szóló - először a múlt heti tanszékvezetői értekezleten tárgyalt - tervezetben minden tanszék esetében az eddiginél kisebb óraszám szerepel. Az előterjesztő Herke Csongor dékánhelyettes szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen is kevesebb tanóra lehet. A tervezet lényege, hogy az átalakításról szóló egyeztetések során a tanszékeknek a dokumentumban leírt óraszámokhoz képest kellene megfogalmazniuk az igényeiket. Annak, aki kevesebbet kér, kevesebb lesz, így más tanszéknek több juthat, azaz mintegy a becsületkassza megtöltéséhez hasonló lenne a felajánlás, illetve egyeztetés menete - magyarázta el Herke a hirado.hu-nak.

A cél - tette hozzá -, hogy az ötven éve lényegében változatlan tantárgyi struktúra felfrissüljön, modernebbé váljon. A dékánhelyettes szerint kívánatos lenne, hogy - mint ahogy ez Németországban vagy Franciaországban jellemző - nagyobb szerephez jusson az élő joghoz kapcsolódó, illetve gyakorlatorientáltabb, az elhelyezkedés esélyét javító képzés, és „akár új tárgyak is bejöjjenek". Magyarországon ugyanis az elméleti, történeti tárgyaknak általában véve nagyobb a súlya az oktatásban, mint sok más államban - szögezte le.

A dékánhelyettes azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgaleterheltség enyhítését és a tantárgyi struktúra modernizálását a követelményszint nem sínylené meg, miközben a kar vonzóbbá válhatna a jelentkezőknek. Utóbbiak száma 2013-ban mélypontra esett, azóta kissé újra emelkedett, de nem éri el a több évvel ezelőtti szintet. Ennek oka a hirado.hu-nak nyilatkozó egyetemi szakemberek szerint a költségtérítés bevezetése, a növekvő konkurencia - közte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállítása -, a főváros nagyobb vonzereje, valamint, hogy egyre többen mennek külföldre tanulni.

Jelentősen csökkenne a vizsgateher

Az órákkal ellentétben a vizsgák száma ténylegesen és jelentős mértékben csökkenne a kar vezetésének elképzelése szerint. Herke Csongor úgy véli, a hallgatók vizsgaterheltsége ma túl nagy, félévenként akár 10-12 kollokviumot, illetve szigorlatot is teljesíteniük kell. A tervezetbe foglaltak szerint ez 30-40 százalékkal is kevesebb lehetne a jövőben. Példaként elmondta, hogy a magyar jogtörténeti órákat jelenleg két félév alatt tartják meg, akárcsak az egyetemes jogtörténeti kurzusokat. Ez szemeszterenként két-két vizsgát jelent. A jövőben ezeknek a tárgyaknak az óráit egy félévbe vonhatnák össze, az egyik szemeszterben csak a hatvan magyar jogtörténeti foglalkozás lenne, a végén egy vizsgával, a másik félévben pedig az egyetemes jogról szóló hatvan óra, szintén egy vizsgával. A két tárgyat tekintve tehát feleannyi kollokvium lenne akkor is, ha nem változik a tárgyak óraszáma.

A hirado.hu úgy értesült, a tervezetből, amelyet múlt szerdán láttak először, több oktató egyértelműen azt olvasta ki, hogy tanszékének kevesebb órája maradna, és ez egyáltalán nem tetszik nekik. Van, akit pedig az bosszant, hogy összevonják a féléveit.

Horváth Zsuzsanna, a nemzetközi és európai jogi tanszék vezetője szerint korai ítéletet mondani az ügyben, a végleges változat kidolgozásához hosszú idő kell, több egyeztetés, tehát sokat változhat a tervezet. Mindenesetre egyelőre szerinte az derül ki belőle, hogy csökkenne az óraszám.

Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) egyetemi és egyben kari elnöke szerint is óraszámcsökkenést előlegez meg a tervezet - már csak azért is, mert a vizsgáztatás is órának számít -, ezért attól tartanak, hogy oktatói elbocsátásokhoz vezethet.

Herke Csongor dékánhelyettes ennek kapcsán határozottan kijelentette a hirado.hu-nak, hogy a változtatások nem járhatnak létszámleépítéssel. Az oktatók száma legfeljebb a létszámstop miatt csökkenhet, mondta, ha ugyanis valaki nyugdíjba megy vagy más munkahelyet választ, akkor nem vehető fel a helyére más.

Horváth Csaba a szakszervezeti álláspontot megfogalmazva azt mondta, megnyugtató lenne, ha mégsem kellene elbocsátásoktól tartani, de kételyeiket egyelőre a dékánhelyettesi nyilatkozat sem oszlatta el.