A sérelemdíj miatt a PTE klinikáin és a kórházakban több perre és adminisztrációs teherre készülnek

2014. március 27. csütörtök 12:31

Perek sorát hozhatja magával március 15-étől a sérelemdíj bevezetése - legalábbis sokan tartanak attól, hogy jelentősen megnövekedhet a kórházi dolgozók leterheltsége. A március közepén életbe lépett új polgári törvénykönyv ugyanis a nem vagyoni kártérítés helyébe pozicionálja a sérelemdíjat. Decsi Tamás (képünkön), a PTE Klinikai Központjának főigazgatója szerint nem hiányzik a jelenlegi egészségügyi rendszernek, ha az esetleges perek miatt további adminisztratív terhek rakódnának a kórházi dolgozók vállára.

Eddig akkor lehetett kártérítést kérni, ha valakinek valamilyen baja keletkezett kórházi ellátás során - a sérelemdíj ennél szélesebb körre terjed majd ki.

A betegek többsége a türelmetlenséget, a nem megfelelő hangnemet, a hosszú várakozási időt, valamint azt kifogásolja az egészségügyben, hogy ahhoz, hogy megfelelő bánásmódban részesüljön, fizetnie kell az orvosnak és a nővéreknek is.

- Az én személyes, szubjektív, nem jogi szakemberként történő megítélésem szerint a sérelemdíj alkalmazásának lehetőségei nagyjából megfelelnek majd a nem vagyoni kártérítés jogcímének. Ezért jelentős változásra nem számítok, bár ez inkább jogi kérdés, ahol a jogászok véleménye a mérvadó - mondta munkatársunknak Decsi professzor.

Sokan félnek amiatt, hogy az esetleges perek tovább növelik az orvosok és kórházi dolgozók egyébként sem kicsi leterheltségét.

Mi az a sérelmdíj?

Megkértük a jogi igazgatót, hogy röviden mutassa be a sérelemdíj intézményét. "A sérelemdíj a személyiségi jogsérelem - korábban a személyhez fűződő jog sérelme - esetén a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett igényelhető egyösszegű pénzbeli elégtétel, amely egyrészt szolgálja a személyiségi jogsértés kompenzációját (kárpótlás), másrészt egy polgári jogi szankció a sérelem okozójával szemben (poenale). A sérelemdíj nem kártérítés, megállapításához a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezését nem kell bizonyítani. Mivel nem kártérítés, az új Ptk. nem a kártérítések körében, hanem a személyiségi jogok sérelme körében tárgyalja, amiért, mint személyiségi jogi per már első fokon is a törvényszék hatáskörébe tartozik és csak személyesen lehet érvényesíteni."

- Én remélem, hogy ez mégsem történik meg. Ami nem hiányzik a pillanatnyi magyar egészségügyi rendszernek, az az adminisztratív terhek további növelése. Nem gondolom, hogy ez a jogszabályváltozás lényeges következményekkel járna ezen a területen, de nem lenne jó, ha további dokumentumok előállítását tenné szükségessé.

Dr. Bilonka Béla vezető jogtanácsos, a PTE jogi igazgatója némiképp pesszimistább a professzornál - legalábbis ami a perek sokaságát illeti.

- Magam is arra számítok, hogy a sérelemdíj megfizetése iránt többen indítanak pert a közeljövőben, mint nem vagyoni kártérítés iránt a közelmúltban. Megítélésem szerint ennek oka elsősorban nem a sérelemdíj és a nem vagyoni kártérítés közötti jogelméleti, dogmatikai és tételes jogi szabályozási különbség, sokkal inkább az, hogy sokan arra számítanak, mindaddig, amíg a sérelemdíj alkalmazásával kapcsolatban a jogalkalmazás egységes bírói gyakorlata nem alakul ki, addig a bíróságok inkább megengedő módon járnak el és ítélkeznek. Így olyan sérelmekre hivatkozva is megítélnek, valamekkora sérelemdíjat, amilyenekre a nem vagyoni kártérítés körében kialakult ítélkezési gyakorlat alapján nem volna esélye a felperesnek.

A szakember szerint nyilvánvalóan "nem a személyiségi jogok megsértését eredményező magatartások (szűkebben az orvosi műhibák) száma növekszik a közeljövőben - azok előfordulása inkább csökken -, hanem az igényérvényesítési próbálkozások megszaporodása várható".

Hogy mindez mennyire terhelheti majd le a munkatársakat a pécsi tudományegyetem vonatkozásában, azt Bilonka a következőképpen látja.

- A klinikai vezetők, a kezelőorvosok, a betegekkel a rendelőkben, a kórtermekben és a műtőkben foglalkozó szakdolgozók tájékoztatással, adatszolgáltatással, orvosi dokumentációk összeállításával együttműködnek és elősegítik a jogvitás, peres ügyekben a PTE orvos szakmailag és jogilag szakszerű és tárgyilagos álláspontjának kialakítását. A perek számának növekedése szükségszerűen több időt, adminisztratív munkát igényel a klinikákon dolgozóktól, ami az érdemi egészségügyi, gyógyító tevékenységtől vonja el kollégáinkat.

A tanácsos kérdésünkre elárulta, a PTE-vel szemben jelenleg mintegy 20 nem vagyoni kártérítés iránti per van folyamatban - amellett, hogy az egyetem 27 klinikáján számtalan orvosi területen évente mintegy 100 ezer fekvő- és járóbeteget látnak el.

- Ezek a peres eljárások általában mind orvosilag, mind jogilag összetett, bonyolult megítélésű ügyek, ezért több évig is elhúzódnak. Az elmúlt években a PTE-vel szemben indított perek száma csökkent, 2013-ban kettő, ez évben eddig szintén két per indult - közölte a jogi igazgató. Hozzátette, a megalapozott igények esetén a megállapodás szerinti, vagy a perben megítélt kártérítést - a jövőbeni sérelemdíjat - korrekt módon kifizetik.