"A Klinikai Központ betegellátása továbbra is biztonságos"

Sajtóközleményét adott ki csütörtök este a Klinikai Központ főigazgatója, Dr. Kollár Lajos (képünkön), melyben az ápolók külföldi munkavállalásával kapcsolatos hírekre reagál. Az alábbiakban közöljük:

"Köszönettel tartozunk a sajtó munkatársainak, akik a lakosság egészségügyi ellátásának szívén viselésével egy létező, talán időszakosan nagyobb létszámot érintő munkaerő vándorlásról tudósítanak. A sajtónak a betegek érdekében kifejtett tevékenysége, mely áttételesen az egészségügyi dolgozói érdekkel függ össze hathatósan segíti azt a minőségi munkát, melyet a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja (PTE KK) betegellátó tevékenysége valósít meg.

A most előtérbe került ápolói külföldi munkavállalás kapcsán lehetőség nyílik eddigi szerény egészségügyi szakdolgozói tevékenységünk eredményeinek bemutatására, mely a klinikai minőségbiztosítás kapcsán a szakdolgozói munkát a szokásos 1-5-ig emelkedő számmal minősíti, ahol az átlag 4,5 eredményt jelent. Számos beteg jelzi elégedettségét, ismeri el az ápolók jó munkáját. Ehhez tartozik a betegdokumentáció ápolói/szakdolgozói részének kifogástalan működtetése, aminek része a betegek részére szolgáltatott ellátás.

A humánerőforrás gazdálkodásban a női pályára jellemző gyermekvállalási helyzetet napi szinten kezelve 98%- os a betöltött álláshely számmal tudjuk transzparenssé tenni, melyhez magas szakképzettségi szint arány járul. Már a műszakozó ápolók között is egyre több a főiskolai (BsC) végzettséggel rendelkező ápoló, néhányan egyetemi szintű végzettséggel rendelkeznek. A finanszírozási határok tágításával a sajtó mind a szolgáltatásfejlesztést, mind a szolgáltatók anyagi megbecsülésének javítását is segítheti. Köszönjük. Ezzel az ápolók külföldi munkavállalásának arányát mérsékelhetik.

Külföldön is eladható a magyar ápolók szaktudása. Az egészségügyi szakképzés nagy vívmánya, hogy 2000. év óta a magyar ápolói szakképesítés, melyet 4600 óra képzési programban tud teljesíteni a tanuló/hallgató EU-konform szakképesítés. 2001-től egyre többen próbálják ki a külföldi munkavégzést, akik közül a többség 2-3 év után visszatér a hazai betegellátásba. A PTE klinikáin is nyomon követhető ez a trend. Voltak hasonló időszakok, amikor többen döntöttek egyszerre a külföldi munkavállalás mellett. A közelmúltban hasonló eseménynek vagyunk a tanúi.

Nem örülünk annak a ténynek, 2011 júliusától 20-25 fő távozott/távozik a klinikai betegellátásból külföldi munkavállalás céljából. Többen a szervezett nyelvtanfolyam idejére megtartva munkahelyüket részmunkaidős foglalkoztatásukat kérték, melyet a Klinikai Központ biztosít számukra. Ismételten hangsúlyozva, hogy nem örülünk az ápolók külföldön történő munkavállalásának, a PTE Klinikai Központ betegellátása továbbra is biztonságos, az egészségügyi szakdolgozói szakképzettségi és létszámelőírásoknak megfelelő szakképzettségű és létszámú munkavállaló látja el a betegeket.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja telephelyein közel 1500 OEP által finanszírozott ágyon látja el betegeket. Általánosságban elmondható, hogy a lehetséges OEP finanszírozás teljesítményét 5-10% - kal túlteljesítik a Klinikai Központhoz tartozó intézetek, klinikák, klinikai tanszékek. A finanszírozási korlát meghatározza, mennyi a maximálisan elérhető bevétel. Ez a korlát természetesen a béreket is korlátozza. A növelésére a szándék tudtunkkal meg van, de a jelen hazai gazdasági helyzet nem teszi lehetővé. Viszont társadalmi program indítása is növelni tudná a betegellátásra fordítható összeget, amely a bérre fordítható részt is emelné.

Meggondolandó, hogy egyéni állampolgári akcióval a magyar társadalom adófizetési hajlandóságát, a tb járulékfizetésének kiskapus kikerülésének csökkentését, a jogosulatlan igénybevétel szigorú megakadályozását hogyan lehetne elérni? Az USA-beli adófizetési gyakorlat lehetne a cél, akkor az OEP finanszírozása is nagyobb összegből gazdálkodhatna, s az egészségügyi ellátásra és az azt végzők számára is nagyobb pénzeszköz állna rendelkezésre. Annak elfogadtatása is növelhetné a befizetési erkölcsi normát, hogy sokak által kijelentett tényt, „hogy ezt a munkát a világ minden kincséért sem tudná csinálni" valós társadalmi értéken kezelve, az egyén elismerné, hogy ez magasabb bérrel honorálandó tevékenység. Ez a lehetséges jövedelemnövekedés biztosan néhány távozó kollégát maradásra bírna.

A jogszabályi háttér előírja, az ún. minimumfeltételekben (60/2003 EszCsM rendeletben), hogy hány fő és milyen szakképzettségű munkavállalót kell foglalkoztatni a biztonságos betegellátás érdekében, általános szám: 30 ágyas osztályra 14 fő. A Klinikai Központban az egyes osztályok az épített környezeti sajátosságok miatt, döntő többségben nem érik el a 30 ágyszámot, viszont van néhány 50 ágy feletti osztályszerkezetű klinika, ahol arányosítással dolgozunk. A 2011. augusztus 1-jei munkaügyi kimutatás szerint az osztályos munkában megközelítőleg 900 fő vesz részt. A Klinikai Központ diagnosztikai, műtői és járó betegellátási feladatait is beleértve, 2100 fő egészségügyi szakképesítéssel rendelkező munkavállaló látja el a szolgáltatásokat.

A betegellátás szolgálatában az orvosírnoki és adminisztrációs munkát 120 fő segíti, a betegkísérésben, betegszállításban 80 fő vesz részt. A Klinikai Központ megközelítőleg 2550 fős létszámának (ebben többek között a Gondnokságok dolgozói, a Nővérotthon dolgozói is benne vannak) felelősségteljes munkájával biztosítjuk a szolgáltatásokat.

A számokat bemutatva talán igazoltnak tekinthető, hogy a Klinikai Központban, - sajnálva a külföldi munkavállalás mellett döntő kollégák kilépését - sem létszám, sem szakképzettségi deficit nem áll fenn. Az egyes klinikákat/osztályokat létszámarányban magasabb létszámveszteség érheti, - ezt nem zárjuk ki - ennek jelentkezése esetén a munkaszervezési lehetőségek ezen arány csökkentését, megszüntetését eredményezik.

A megjelent tudósítások nyomán az eddig a foglalkoztatásban nem résztvevő szakképzett ápolók (munkanélküliek is) jelentkeztek felvételre. A mai nap még a felvételüket nem tudjuk garantálni, de mindenkivel kapcsolatban állunk, hogy az aktuális napot követően, amikor a külföldi munkavállalás miatt kilép az ápoló, az ő felvételük elinduljon. Nem csak szakképzett ápolók, hanem szakképzetlen dolgozni vágyók is beadták önéletrajzukat, motivációs levelüket az esetleges foglalkoztatás reményében. Tőlük is türelmet kérünk. Aktuális helyzetben értesítjük őket.

A Klinikai Központ a folyamatosan folyó (munkahelymegtartó) szakképzéseknek, a PTE Egészségtudományi Karon (BsC és MsC főiskolai és egyetemi szintű) ápoló képzéseknek, a Karhoz tartozó Szociális és Egészségügyi Szakképző Intézetben folyó szakképzéseknek köszönhetően a meghatározott szakképzettségi szint biztosított. 5-8 év távlatából nézve a Munkaügyi Központ támogatásának köszönhetően, mintegy 250 fő képzésének a pénzügyi fedezetét biztosították, ezért a támogatásukra a továbbiakban is számítunk, vállalva a szakképzettséget szerzett munkavállaló további foglalkoztatását. Pécs, a képzés/szakképzés tekintetében az országos átlagnál jobb helyzetben van. Pécs képző város. Jobb helyzetben van néhány Nyugat-Dunántúli városhoz képest is, ahol a határ közelsége a külföldi munkavállalás csábítását felerősíti.

Baranya megyére, a térségre jellemző az országos átlag feletti munkanélküliség, a munkajövedelemből élők alacsony aránya, ezért is jó lehetőség a munkahely megtartó szakképzés, mert aki szakképzetlenül jelentkezik a betegellátásra és képesítést szerez, annak máris egy elég biztos foglalkoztatási lehetőség kerül a kezébe. A szolgáltatók pedig megfelelő szakképzettségű munkavállalóval teljesítik az ellátást.

A külföldön munkát vállalók saját közlésük szerint, döntő többségükben az alacsony jövedelem, az anyagi megélhetési gondok miatt választják ezt a megoldást.

Pécsett sajnos a férfi munkanélküliség is igen nagy, ezért sok esetben az ápolók maradnak a családfenntartók és nekik van külföldön is eladható szakmájuk. Együtt kell élnünk ezzel a társadalmi folyamattal, amiben azt a lehetséges pozitívumot is látni kell, hogy ha ki akarjuk vívni a „gyógyító ország" és a „orvos képző/egészségtudományi szakember képző" ország rangot, azt a szaktudást - mellyel most rendelkezünk - párosítjuk az infrastruktúra fejlesztéssel, az idegen nyelvet tudó ápoló szaktudása felértékelődik"- és az országhatárain belül az ápolók jövedelemnövekedését érhetjük el. A piac a mosolygós, biztos szaktudású, készséges ápolót keresi, hiszen ezért toboroznak nálunk.

Általános megfigyelés, hogy a világban bármilyen orvos technológiai fejlesztés megjelenik, egy éven belül a magyar orvostársadalom kiharcolja annak a bevezetését a magyar betegellátás érdekében. A magyar nővér tehát azért tud külföldön dolgozni, mert ismeri a technológiákat. Ezzel együtt új utak is megnyithatók.

Összegezve, nem örülünk ennek a folyamatnak, bízunk abban is, hogy a többség egy-két év után visszatér. Visszatérve pedig kiváló munkaerőnek bizonyulnak, a nyelvi, a szaknyelvi ismeretük nagy segítséget jelent az idegen nyelvű képzésekben, a német munkafegyelmi követelményeket hazahozva pedig a hazai munkafegyelmet erősítik.

Távozásukat sajnálva, a munkaszervezéssel és az esetleges új dolgozói felvétellel (munkahelymegtartó képzéssel) a betegellátás biztonságát garantálni tudjuk HOSSZÚ TÁVON.
Végezetül ismételten megköszönjük a sajtó kitüntető figyelmét, segítő cikkeit.