Újranyitották az egykor népszerű Országgyűlés Múzeumát

Ma azért nyitjuk újra az Országgyűlés Múzeumát, mert mi a magyar múltat nem eltörölni akarjuk, hanem tanulni és erőt meríteni belőle - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken, a Parlamentben.

Kövér László, az Országgyűlési Múzeum újranyitása - A magyar törvényhozás ezer éve című állandó történeti kiállítás megnyitó ünnepségén kiemelte: a 21. században is hisznek a magyarok szabadságvágyában, a magyar önrendelkezésben és alkotmányosságban, hisznek a magyarok államfenntartó erejében.

Hozzátette: változatlanul hiszik, hogy mindennemű külső fenyegetettség és veszély első ellenszere a józan magyar önbecsülés, önbizalom és önértékelés, azaz olyan erények, amelyeket legjobb szándékaik szerint az újranyitott Országgyűlési Múzeumnak szolgálnia kell.

Az Országgyűlés elnöke szerint a korabeli elvárás ma az érintőképernyős monitorok világában is érvényes: plasztikusan, laikusnak és hozzáértőnek, külföldinek és magyarnak egyformán érthető és könnyen hozzáférhető módon illusztrálja és mutassa be a tárlat a magyar alkotmányos és politikai élet ezeréves szakadatlan folytonosságát.

Kövér László felidézve a múzeum elődjének megalapítását és az akkori történelmi korszakot, azt mondta: két évtizeden keresztül működött, az ország egyik leglátogatottabb létesítménye lett, amely hazai és külföldi szakmai elismertségnek örvendett.

Mint mondta, bízik benne, hogy a most avatandó Országgyűlési Múzeum az elődjéhez hasonlóan szakmai teljesítményével ki fogja vívni a látogatóközönség érdeklődését és elismerését. Abban is bízik - folytatta -, hogy ezen teljesítménnyel arányosan a jövőben az Országház épületében, a múzeum további kiállítási tereket nyerhet, és önerőből, valamint az adományozók segítségével folyamatosan gyarapíthatja gyűjteményét.

Szándékaik szerint a múzeumnak nemcsak a turistáknak, hanem a kutatóknak is rendelkezésére kell állnia, ezért olyan digitális adatbázis létrehozását és karbantartását határozták el, amely a magyar parlamentarizmushoz tartozó valamennyi tárgy, dokumentum és audiovizuális adathordozó tárhelye lesz, segítséget adva ezzel tudományos kutatásnak és a felsőfokú oktatásnak egyaránt.

Az Országgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki a magyar adófizetőknek, akik lehetővé tették, hogy közel 300 millió forintos ráfordítással helyreállíthassák a múzeumot. Szintén köszönetét tolmácsolta az Országgyűlés hivatala illetékes munkatársainak, és a munkában résztvevő szakembereknek. Idézte a szervezési munkák egyik részvevőjét, aki azt mondta: a nagyapák idején szétvert közgyűjtemény helyébe most az unokák szerveznek új múzeumot.

Az állandó történeti kiállítás a magyar parlamentarizmus fejlődését, a törvényhozás történetének folyamatát mutatja be.

A kiosztott háttéranyag szerint az előző parlamenti ciklusban módosított Országgyűlési törvény tette lehetővé, hogy országos szakmúzeumként jöjjön létre az Országgyűlési Múzeum, amely a Steindl Imre program keretében valósult meg.

A közgyűjtemény nem új kezdeményezés, 1929-49 között már működött az Országházban múzeum. A II. világháború és az azt követő változások azonban mintegy 16 ezer darabból álló gyűjtemény felszámolásához vezettek.

A régi gyűjtemény nem része a most nyílt kiállításnak, a tárlat installációi részben korabeli tárgyrekonstrukciókból, részen audiovizuálisan megjeleníthető fotókból és képekből állnak. A régi múzeum kiállítási tárgyai közül ugyanakkor megtekinthető a Batthyány-kormány idején használt miniszterelnöki bársonyszék, Kossuth Lajos íróasztala, Deák Ferenc parlamenti ülőhelye vagy Tisza István kesztyűje. A modern technológiát felvonultató múzeum 520 négyzetméteren teremti meg a látványvilágot, érintőképernyős monitorokon elhelyezett digitális tartalmakkal, nagyméretű kivetítők segítségével.

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője azt mondta, hogy a kiállítás kialakításakor két szempontot vettek figyelembe: egyrészt a magyar történelem kronológiáját szoros logikával követve a törvényhozásra koncentráltak, és a kapcsolódó személyek ennek alárendelve jelennek meg. Másrészt a tárlat vizuális dramaturgiáját úgy alkották meg, hogy az élmény, a tudás befogadási lehetőséget nyújtson a magyar középiskolások számára. Őket szeretnék a kiállításon keresztül bevezetni a magyar törvényhozás "nem egészen diákbarát mechanizmusaiba". A következő időszak legfontosabb feladata, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozások gyakorlatát és módszertanát átdolgozzák - jelezte.

A múzeum március 7-től először egyéni, majd áprilistól csoportos látogatókat fogad. Március-áprilisban ingyenesen tekinthető meg a kiállítás az Országgyűlés honlapján meghirdetett időbeosztásban. Oktatási program keretében érkező diákoknak a múzeum ingyenes lesz.

MTI – Fotó: Soós Lajos/MTI