A költségvetésről vitáztak szombaton az Országgyűlésben

A munkahelyteremtést, a családok támogatását és az átláthatóság növelését emelték ki a kormánypárti szónokok a Magyarország 2016-os központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés szombati parlamenti vitájában. Az MSZP vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. 

A kormány célja a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés - hangoztatta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

Közölte, az előterjesztésben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot.

Tuzson Bence (Fidesz) az előterjesztés és a költségvetési törvényjavaslat közös céljai között említette az államtitkárhoz hasonlóan a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két előterjesztés lehetővé teszi azt, hogy 170 milliárd forint jövőre visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez.

A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet.
Tuzson Bence üdvözölte az ezzel kapcsolatos új szabályozást, és azt is, hogy olyan megbízási díjat határoznak meg, amellyel az ügynökség a tevékenységét becsülettel el tudja látni.
Kiemelte még az adóhitel intézményét: azok a társaságok, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra jelentősen emelkedik, kedvezményt kapnak, két éven keresztül, negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez a mintegy 20 ezer társaság beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthatja így a megtermelt összegeket - mutatott rá.

Burány Sándor (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja. A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat.

A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba. Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani.

Aradszki András (KDNP) a szocialista politikusnak válaszolva elmondta, a költségvetést megalapozó javaslat annak tükrében kerül a Ház elé, hogy a költségvetést már megvitatták, és a módosító javaslatokat is figyelembe véve igazíthatják a hatályos törvényeket a jövő évi büdzséhez. Úgy értékelt: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat.
Beszélt arról, hogy 2012-től kezdődően következetes, a gazdasági válságot leküzdő politikát folytat a kormány. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az államadósság GDP-arányosan 80 százalék volt, ez köszönhető volt "8 év áldásos, következetes, vízióval teli szocialista kormányzásnak".

Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a törvénytervezet az erő politikájának jegyében fogant, szó sincs arról, hogy bárkire oda akarnának figyelni. A javaslatot vissza kellene vonni, észre kellene venni, hogy rossz kottából játszanak, és a kisemberekre kellene összpontosítani - közölte.

Kitért arra is: tíz- és százmilliárdok sorsa vált kérdésessé, miután az uniós célvizsgálatok megállapították, hogy a forrásokat sokszor hibásan használták fel, visszaélések vannak.

Szólt arról is, hogy a titkosított költségvetési tervezés nem elfogadható. Az alaptörvény közpénzügyi fejezete azt rögzíti: átlátható módon és ésszerű részletességgel történhet a költségvetés tervezése - magyarázta. Jelezte: értelmezése szerint a költségvetési felügyelő jogkörét csökkenteni kívánják.
Megjegyezte: a Liget Budapest projektre az idén 10, jövőre 20 milliárdot fordítanának, de részletes adatokat a beruházással kapcsolatban nem akarnak kiadni.
A gyermekétkeztetés ingyenessé tételéről azt mondta: ha nem teszik hozzá a szükséges forrásokat, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint korábban volt. Szerinte jelenleg ez a helyzet, és a háttérszámításokat szintén nem akarják megosztani.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az az érzése, hogy a kormánypártok egy másik világban, egy másik Magyarországon élnek, és fogalmuk sincs az emberek problémáiról.
Ma is többször hallották, milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a családok támogatása területén, de a versenyszférában 2010 óta 40 ezer munkahely jött létre, a többit közmunkával teremtették - fejtette ki. Nem lehetnek büszkék arra, hogy közmunkával próbálják a munkanélküliséget megoldani, óriási gondok vannak - fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint arról is elfeledkeznek, hogy 2008 óta a gyes és a családi pótlék összegét nem emelik. Nem veszik észre, mennyire szétszakadt az ország. A rezsicsökkentés tökéletes szemfényvesztés volt - mondta, példaként a hulladékkezelést említve.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt mondta, a javaslat "együtt működik" a központi költségvetési javaslattal és az adótörvényekkel.

A tervezet elősegíti a büdzsé alapvető céljainak elérését. Ezek között említette a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Több mint 170 milliárd kerülhet vissza a magyar családokhoz, az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra csökken, továbbviszik a családi adókedvezményt is - sorolta a kormánypárti politikus.
Szerinte az átláthatóságot nem fogják korlátozni, szinte minden adat nyilvánosságra hozható lesz. A reklámközvetítéssel az a cél: ne legyen a kettős díjazásra lehetőség - rögzítette.

Kiss László (MSZP) kiemelte: a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd. Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.

.

MTI - Fotó: Kovács Attila