Hivatalra cserélte a szabadságot

2011. január 12. szerda 18:57

Hivatalra cserélte a szabadságot
Dr. Hargitai János (képünkön) 2006 óta vezette a Baranya Megyei Önkormányzatot – idén január 6-án jelentette be távozását a megye éléről. A politikus a jövőben az alaposan átszervezett területi közigazgatásban tölt majd be fontos szerepet, Orbán Viktor miniszterelnök őt nevezte ki ugyanis az évi hétmilliárd forintból gazdálkodó Baranya Megyei Kormányhivatal élére. Dr. Hargitai Jánost az elmúlt ciklusról, új feladatköréről, valamint a január elsején létrejött új hivatalról kérdeztük.

- Hogyan értékeli azt az időszakot, amelyben ön állt a megye élén?
- A magunk mögött hagyott négy évet elsősorban az jellemezte - egyrészről -, hogy egyre kevesebb pénzből voltunk kénytelenek gazdálkodni. A tavalyi évben például egymilliárdnál is nagyobb összeg „tűnt el" a bevételi oldalon az előző esztendőhöz képest. Az ilyen drasztikus visszalépések azért hozzák lehetetlen helyzetbe a megyei önkormányzatot, mert gyakorlatilag nincs forrásszerzési lehetőségünk: nem folytathatunk adópolitikát, így a bevételünk gyakorlatilag száz százalékban állami forrásból származik. Anyagi mozgásterünk egyedül az ingatlaneladások kapcsán volt. A kevesebb pénz miatt szűkítenünk kellett az intézményrendszerünket - ennek ellenére a megyei intézmények jó színvonalon teljesítették a ciklust.

- Az elmúlt években ugyanakkor óriási lehetőséget is kapott a megye a források bővítésére.
- Igen, hiszen európai uniós és az EKF-évvel kapcsolatos pályázati lehetőségek is megjelentek. Végzetes hiba lett volna Pécs és Baranya számára, ha nem vágunk bele a fejlesztésekbe. Az önerőt azonban csak hitelekből tudtuk előteremteni, más forrás híján. A törlesztést már az előző évben elkezdtük, de még hosszú évekig kalkulálnunk kell ezekkel a kiadásokkal. A ciklus eredményeivel kapcsolatban a megyei kórház ügyét mindenképpen meg kell említnem. Körülbelül tíz-tizenöt éve tervezi az önkormányzat, hogy az egészségügyi intézményt beépíti az egyetemi klinikai rendszerbe. Mire ez tavaly végre megtörtént, addigra a kórház jelentős tartozást halmozott fel - s ennek kifizetése most a megye feladata. Amit örökül hagyok, az egyrészről büszkeség, azaz hogy a munkatársaimmal együtt jó színvonalú fejlesztéseket tudtunk véghez vinni. Az örömöt árnyékolja, hogy ezeknek a költségeit ki is kell fizetni.

- Mennyiben különbözik a kormányhivatal, illetve a megyei önkormányzat vezetése?
- Mindkettő egészen más. Egy önkormányzat a szabadság világát jelenti, ahol a képviselő a választók döntése nyomán a saját akarata és tisztessége alapján végezheti a munkáját. Persze a jogszabályok ebben az esetben is kötnek minket, mégis sokkal nagyobb a mozgástér, mint egy hivatal élén. Kormányhivatalt vezetni más típusú feladat, hiszen az intézmény illeszkedik az államigazgatás struktúrájába. Persze a hivatal élén álló kormánymegbízott is politikus, így többek közt az is feladata, hogy az adott megyében a kormányt képviselje. Mégis, ez a szerep inkább hivatali karaktert kíván.

- Miért volt szükséges a területi államigazgatás átalakítása?
- Meggyőződésem, hogy a tizennégy, eddig önállóan működő egységből létrejött megyei kormányhivatal hatékonyabban fogja ellátni a feladatokat. Az átalakítás racionális döntés volt. A rendszerváltás óta minden kormány hasonló változásokat szeretett volna végrehajtani, de vagy erejük, vagy pedig bátorságuk nem volt ahhoz, hogy ezt megtegyék. Meggyőződésem, ha úgy hozza az élet, hogy a mostani kabinet helyett egy más ideológiát képviselő kormány jön, a most kialakított rendszer akkor is megmarad.

- Mit érzékelhetnek a változásokból az ügyfelek?
- Az ügyfeleket ki kell szolgálni, ez a legfontosabb. Nem csak egy gazdaságosabb konstrukció jött létre: az állampolgárok is profitálhatnak a változásokból. Megszűnik ugyanis az az állapot, hogy az embereknek a város több pontját is be kell járniuk ahhoz, hogy elrendezzék az ügyeiket. Január harmadikától már nyitva állnak a kormányablakok, ahol bizonyos ügyeket azonnal el lehet intézni, más témákban pedig teljes körű felvilágosítást nyújtanak a kollégák. A hivatal térben is terjeszkedni fog, ugyanis a járási rendszer visszaállításával egy mohácsi vagy éppen egy komlói embernek már Pécsre sem kell utaznia, hogy elintézze az ügyeit. Ez a rendszer 2013-ig fog kiépülni.

- A napi gyakorlatban mi lesz az ön feladata a hivatal élén?
- A baranyai kormányhivatal 1300 fős, az országban az egyik legnagyobb. Az én szerepem nem csak szimbolikus - operatív értelemben is én vezetem a hivatalt. Erős munkáltatói jogosítványai vannak egy kormánymegbízottnak, és a szervezeti keret kialakításában is nagy feladatot kaptam. Az összevonások ellenére nem szűnik meg egy-egy egységnek a szakmai önállósága - például a földhivatal ügyeiben sem próbálok majd okosabb lenni, mint a szakemberek.

Palotás P. - Fotó: Dittrich Éva