Takáts: az EKF után jöhet egy kis "macskajaj"

"Nagyban kell gondolkodni. A teendő, hogy olyan programok legyenek a következő években is, melyek híre átüti a plafont. Olyan kiállításokkal, koncertekkel kell előállni, amelyekhez hasonló nincs és nem is volt más városokban" - mondta Takáts József pénteken az MTI-nek.

Kiemelte: nem elképzelhetetlen, hogy jövőre lesz egy kis "macskajaj", a másnapossághoz hasonló állapot Pécsen, hiszen a városnak az idei gazdag kínálat és komoly anyagi forrás után szerényebb programokkal és kevesebb pénzzel kell kalkulálnia.

Az irodalomtörténész a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara és a Dél-dunántúli Építész Kamara által szervezett A kulturális város után című nemzetközi konferencián hangsúlyozta: a kulturális évadot követő évek tervezőmunkája már négy évvel ezelőtt esedékes volt. Hozzátette: a marketing terén erősebben kellett volna koncentrálni arra a nemzetközi kisrégióra, amelyből Pécs autóval, vagy vonattal még könnyen elérhető, hiszen ez a térség biztosítaná a rendezvények megfelelő számú közönségét.

A szakember, aki 2006-ban megvált kulturális főtanácsadói tisztségétől, és ezt követően nem vállalt szerepet az EKF-program irányításában, a konferencián tartott előadásában sajnálatosnak nevezte, hogy nem a pályázat eredeti célkitűzéseként megfogalmazott kulturális alapú várostervezés valósult meg Pécsett.

Szavai szerint kezdetben megpróbálták együtt kezelni a beruházásokat, az azokhoz kapcsolódó rendezvényeket, a marketinget, a városimázst, a lakossági részvételt annak érdekében, hogy a folyamatok egymást erősítsék. "De idővel szétszakadtak a szálak, amelyek a tervezés során még összekötötték e területeket" - közölte.

Takáts József előadásában úgy fogalmazott, hogy a kulturális várostervezés és ebben az értelemben igazán sikeres EKF-program ott valósulhat meg, ahol nagyobb a társadalmi tőke, nagy a bizalom a résztvevők között, magas az együttműködés foka és jelentős anyagi források rendelkezésre. A volt főtanácsadó kérdésre válaszolva megjegyezte: a felkészülés szempontjából talán jobb lett volna, ha Magyarország, illetve Pécs nem 2010-ben, hanem később, 2015-ben vagy 2017-ben lett volna kulturális főváros.

Az MTI-nek nyilatkozva a pécsi EKF pozitívumának nevezte, hogy olyan fejlesztések valósultak meg, amelyek fontosak, hozzájárulnak a városimázs modernizálásához, és hosszú távon a kultúrafogyasztási szokások változásához.

"Az EKF minőségi változást hozott Pécs kulturális infrastruktúrájában. Más koncertteremben Haydn-művet hallgatni, mint egy koncertre alkalmatlan helyiségben" - jegyezte meg.

A határtalan város című győztes pécsi pályázat egyik alkotójaként szólt arról is, hogy bár a vártnál talán kevésbé, de változott a helyi kulturális szereplők szemléletmódja. "Az érintettek megtapasztalhatták, hogy a saját tevékenységükről nemzetközi kontextusban is lehet gondolkodni és nemzetközi kapcsolatokat lehet és érdemes is kialakítani" - fogalmazott.

Takáts József mindezt azzal összefüggésben nevezte jelentős előrelépésnek, hogy mint mondta, a magyar kulturális szereplők - néhány, elsősorban komolyzenei ágazattól eltekintve - meglehetősen zártak és kevés kapcsolattal rendelkeznek.
Az irodalomtörténész alapvető problémának nevezte a nagyberuházások keretében épült, épülő intézmények, a Zsolnay Kulturális Negyed, a koncertterem, a tudásközpont fenntartását, amely jelentős összegekbe kerül majd. Felhívta a figyelmet arra, hogy a központi költségvetésből Magyarországon szinte kizárólag budapesti intézményeket tartanak fenn.

"Az új pécsi intézmények finanszírozásával az államnak nagyméretű gombócot kellene lenyelnie, de ezt Pécsnek muszáj lenne elérnie" - mondta.

A konferencián Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról beszélt, hogy bár sok kérdés még nyitott a pécsi EKF által indított folyamatok jövőjével kapcsolatban, az biztos, hogy a város a címmel megerősítette régióközponti szerepét.

A politikus hangsúlyozta: Pécs hosszú távra tervez, és reményei szerint az M6/M60-as autópálya átadásával, határmenti regionális együttműködésekkel, a kisebbségkutatási igény erősödésével Pécs szerepe még inkább felértékelődik. Páva Zsolt szerint az sem kizárt, hogy a baranyai megyeszékhely több diplomáciai eseménynek adhat otthont 2011 első felében az Európai Unió magyar elnökségének idején.

(mti)