Szécsi Zsolt siklóval menne a Mecsekre

- Mivel csábították Pécsre?
- Az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ igazgatója voltam nyolc évig, majd 2007-ben a központ átszervezése után kollégáimmal létrehoztunk egy magáncéget. Ez egy örökségvédelmi profilú tervezőiroda volt. Idén a Laki Zrt. - a „Múzeumutca" EKF-projektjének kivitelezője - keresett meg minket azzal, hogy készítsük el a beruházás kivitelei terveit, miután a korábbi, engedélyezési terveket készítő vállalkozás ezt már nem vállalta. Így kerültem kapcsolatba Péccsel, s a munka miatt rengeteget jártam ezen a nyáron a baranyai megyeszékhelyre. Ezt követően írtak ki pályázatot a főépítészi posztra, én pedig úgy gondoltam: ez egy hatalmas szakmai kihívás, hiszen az EKF-nek köszönhetően soha nem látott fejlődés előtt áll a város.

- Milyen hosszú távú tervei vannak? A megyei napilapban például megjelent, hogy befedné a Király utcát.
- Csak részben. Nem faltól-falig, mindössze az utca középső, néhány méter széles sávja kapna fedett tetőt, oldalról megmaradnának a meglévő műemléki kandelláberek és a fák. Nyugat-Európa nagyvárosaiban, például Stuttgartban van más ilyesmire példa, de hazánkban, a közelmúltban Miskolcon is létrehoztak egy fedett sétálóutcát. Hosszú távú terveim között szerepel a város csapadékvíz-hálózatának rendbe tétele mellett a közlekedési rendszer teljes újragondolása. Ez utóbbi érdekében Nagy Csaba alpolgármester vezetésével megalakult egy munkacsoport is; egy merőben új koncepciót szeretnénk, amely a város egészét tekintve szabályozná a közlekedést. De szeretném azt is elérni - emiatt vannak is vitáim a Sopianae-terv kivitelezése kapcsán -, hogy a belvárosból tűnjön el az aszfalt, és elsősorban kockaköveket, különböző természetes burkolóanyagokat helyezzünk el az utcákban.

- Mit takar a "közlekedési rendszer újragondolása" kitétel?
- Alapjaiban tekintenénk át a város közlekedési, és tömegközlekedési helyzetét. Nem gondolom, hogy a már forgalom-csillapított övezetekbe tartozó utcákat meg kellene nyitni, de arra a kérdésre mindenképpen választ kellene találni, hogy a belvárost miképpen lehetne autós, közlekedési szempontból is élhetőbbé tenni. Mindez természetesen a forgalmi rend totális átalakításával párosulhat. Ráadásul az M60-as megépülésével teljesen átalakul a közlekedési struktúra, hiszen déli irányból nagyobb lesz a forgalom, a városon átvezető 6-os úton pedig csökken majd az autók száma. Érdemes fontolóra venni Pécs kelet-nyugati, illetve az észak-déli tengelye mentén a kötött pályás közlekedés megvalósításának lehetőségét is.

- Ez utóbbi elképzelés nem új keletű: legfőbb akadálya eddig a pénzhiány volt.
- Az unió támogatja a villamosközlekedés fejlesztését. Ha nem lenne támogatása egy ilyen típusú projektnek, nem is lenne érdemes belefogni.

- Mikorra várható, hogy mindez realitássá váljon?
- A munkacsoport felállt, elkezdődtek az előkészítő munkák. Úgy gondolom, hogy 2010 közepére már rendelkezni fogunk egy olyan dokumentációval, amely alapját képezheti a fejlesztésekhez szükséges önkormányzati döntéseknek. Azonban ennél merészebb elképzeléseim is vannak.

- Mint például?
- Lisszabon, Porto, Nápoly vagy a magyar főváros példáját követve egy sikló megépítésében gondolkodom. Pécs fantasztikus előnye a csodaszép Mecsek, amelyre felfuthatna a különleges szerkezet. Hogy pontosan hol kapaszkodna fel a hegyre, azt még meg kell vitatni, de olyan helyet kell találnunk, amely vizuális kapcsolatban van a megújult Széchenyi térrel.

- Ez is csak a pénzen múlik?
- Igen, de például a magántőke is megjelenhet egy ilyen típusú beruházás mögött: Pesten a Gellért-hegyen a Citadellára tartó siklót is magáncég fogja megvalósítani.

- Budapestet sokkal több turista keresi fel, mint Pécset, tehát ott jóval nagyobb egy siklóra a kereslet.
- Úgy vélem, hogy jövőre, az Európa Kulturális Fővárosa évben (más EKF-programot lebonyolító városok tapasztalatai alapján mondom ezt) Pécsre megközelítőleg öt- nyolcmillió turista érkezhet. Ugyan a 2010-es esztendő után várhatóan visszaesik a látogatók száma, mégis alapjaiban változik meg a város gazdasági irányultsága, hiszen rengeteg vállalkozás épül majd a kulturális iparra.

- A nagyszabású elképzelések megvalósításához milyen jogosítványai lesznek?
- Ez fogós kérdés. Épp október elsejével lépett életbe az a szabályozás, amely nagy felháborodást váltott ki a főépítészek körében, hiszen rendkívüli módon behatárolták mozgásterünket. A szakma szerint az új jogszabállyal kapufát rúgtak.

- Pontosan miért?
- A tervtanácsban a főépítész mellett eddig meghívott építészek bírálták el városarculati szempontból az építendő házak terveit, s adtak tanácsot a szükséges változtatásokra. A testület akár el is utasíthatta a beadott tervet, de az új rendelkezés szerint erre már nincs mód.

- Mennyi időre szól a megbízatása?
- Határozatlan idejű.

- Így akár húsz év múlva is mint a pécsi főépítésszel beszélgethetünk Önnel?
- Nem tudom, de elképzeléseimnek csak akkor van értelmük, ha hosszú távra szólnak, így legalább tíz esztendőre előre gondolkodom.
 

B. M.